Mosonmagyaróvár hajdanán még nem létezett. Először Moson tett szert jelentőségre, vára már 1030 körül megyeközpont volt. Az 1300-as évek végén Óvár vette át a szerepét, mely település Moson vármegye székhelyeként jelentős mértékben részt vett az ország közigazgatásában.

Trianon folytán területe nagy részét elvesztette, s a mai napig különböző neveken Győrrel alkot egy egységet. A két szomszédos vár 1939-ben miután már a gyakorlatban régen egyesült, jogilag is megpecsételte az összeolvadást. Azóta viseli e település a mai, háromszorosan összetett Mosonmagyaróvár nevet.

Moson és Magyaróvár közös határánál, az egyesülés nyomatékosítása érdekében 1939-ben az erdélyi fatemplomok stílusában épült a feltűnően magas toronnyal ékeskedő Nepomuki Szent János református templom.

Az óvári várat a római romok maradványaira építették. A szabálytalan négyszög alaprajzú vár régi felvonóhídjának helyén manapság téglahíd vezet a várkapuhoz. Az oldalfalakban a kapuőrség régi őrszobái és hét gótikus ülőfülke még ma is megtalálható. Valamikor négy saroktornya volt az épületnek, de 1810-ben, mivel akkorra már elveszítette hadászati jelentőségét, a második emelet kialakításakor ezeket beépítették.

A Bécset védő erődvonal egyik bástyájaként is számon tartott település, fontos hely volt a reformáció számára is. Itt alapított nyomdát a magyar nyomdászat úttörője Huszár Gál, az új hit terjesztője, amikor 1554-ben a város prédikátora lett. Az 1700-as évek végén német iparosmesterek építették a város plébániatemplomát, tőlük kapta védőszentjeként Szent Gotthárdot.

Albert Kázmér szász herceg 1818-ban e helyt hozta létre a mai Agrártudományi Egyetem elődjét, a Gazdasági Tanintézetet. Itt képezte magát többek között az egyik legnagyobb osztrák költő, Nikolaus Lenau, valamint a bajor trónörökös, aki az itt elsajátított magyar nyelvtudása segítségével alapította a HBH bajor királyi serfőzdék hálózatát.

Napjainkban az épület az agrártudományok otthona, valamint egyetemtörténeti, illetve a Hanság élővilágát bemutató kiállításoknak biztosít helyet.

A város egyik legrégebbi lakóháza a Wallisch-ház, mely a XVIII. században nyerte klasszicista formáját. 1891-ben épült a reneszánsz stílusjegyekben bővelkedő régi vármegyeháza, ma Városháza. Széchenyi Istvánt 1847-ben választották a megyei rendek országgyűlési képviselővé, erről tanúskodik a régi városháza homlokzati domborműve.

A hely jelentős forgalmának köszönhetően sok fogadó és szálloda létesült a környéken. A várral szemben található az 1600-as években már népszerűségnek örvendő barokk Habsburg-ház, mely helyen adták – a hagyomány szerint – a vendégek kezébe az első magyar nyelvű étlapot.

A fürdőzést kedvelő, kényeztetésre vágyó turisták is hódolhatnak szenvedélyüknek. Felfrissíthetik a városnézésben elfáradt tagjaikat a gyógyfürdőben, melyet a bővizű termálkutak 2000 méter mélyről feltörő, 74 C -os minősített gyógyvízzel látnak el.

Ez a pompás város bőségesen jóllakatja a kultúrára éhes látogatót, méltó úticél a kulturális turizmus jegyében kirándulni vágyó utazó számára.

Nagycenk azóta szolgál rá igazán a nevében rejlő jelzőre, amióta Kiscenk beléolvadt. Az első okirat 1291-ből még Zenk néven említi a települést. Széchenyi György 1677-ben, amikor a törökök végleg még ki sem vonultak, mindkét Cenket megszerezte. A tekintélyes főpap 103 évnél is hosszabb élete folyamán a református prédikátorokat elítélő bíróság tagjaként is bevéste nevét a történelembe.

A Széchenyi-család előbb Kiscenket tette uradalmi központjává. 1741-ben költözött a birtokra gróf Széchenyi Antal és felesége Barkóczy Zsuzsanna, akik felépíttették a gyönyörű kastélyépületet. Mai, barokk kora-klasszicista formáját többszöri átépítés után nyerte el.  Innen indul az a két és fél kilométer hosszú hársfasor, mely egy kis dombon álló Glorietthez vezet, melyet Széchényi Ferenc és József  nádor találkozásának emlékéül állítottak. Később ezen a dombon emelték Széchenyi Béla és felesége síremlékét.

Azonban, aki szinte a legtöbbet tette a helység felvirágoztatása érdekében, az 1785-ben a ide költözött Gróf Széchenyi Ferenc volt. A gazdaságot látványosan fejlesztette, és hogy birtoka oktatási és kulturális központ legyen, tudósokat és művészeket alkalmazott.

A tudós gróf 1802-ben a Nemzeti Múzeum alapjául adományozta hatalmas gyűjteményét. Felbecsülhetetlen vagyonát 1814-ben, három hitbizományt alapítva osztotta fel fiai között. Nagycenk, Istvánnak jutott, aki tetteivel még apja hatalmas eredményeit is túlszárnyalta. Országosan egyedülálló angol telivér ménest, selyemhernyó tenyészetet, selyemgombolyítót, malom-és szövőipart, valamint saját cukorgyárat hozott létre. Annak érdekében, hogy Magyarországon elsőként gázvilágítást vezethessen be kastélyába, saját gázgyárat is alapított. Az épület komfortfokozata egy évszázaddal megelőzte a kort, ennek bizonyítéka többek között a külön fürdőszoba és a vízöblítéses vécé kialakítása.

A kastélyban kialakított Széchenyi István emlékmúzeum földszintjén az akkori arisztokrácia életformáját felidéző bútorok mellett a névadó munkásságának tanúbizonyságául szolgáló dokumentumok is helyet kaptak.

A “Legnagyobb Magyar” végül Nagycenken lelt végső nyugalomra. A család klasszicista temetőkápolnájában csupán egyetlen szerény, mindannyiunk számára ismerősen csengő felitart emlékeztet bennünket hazánk nagyjára: Voltunk, mint ti, lesztek, mint, mi.”

A fent olvasott lenyűgöző ismeretek birtokában senki ne csodálkozzon azon, ha a következő belföldi kiruccanás alkalmával Nagycenken találja magát.

Lébény, Győrtől mintegy 20 kilóméterre, a Hanság és a Mosoni-síkság határán fekvő nagyközség. Területe az őskortól kezdve lakott hely volt. A település a múlt század végén másfél évtizedig nem létezett, ahogy Mosonszentmiklós sem. 1989-ig Lébénymiklós volt csak a térképen, ezután váltak csak szét a kényszer szülte házasságból. A Győr nembeli ispánok az 1100-as évek végén Szent Jakab apostol tiszteletére bencés monostort alapítottak Lébényben. Az új apátságot az akkori szokásokhoz híven a király, II. András javaiban megerősítette. Az ország vezető nemzetségei akkoriban helyzetük egyházi megerősítése érdekében nemzetségi monostorokat alapítottak. Ebből a korból öt lenyűgöző, monumentális épület- Ják, Türje, Zsámbék, Árpás és Lébény-apátsági temploma- maradt ránk. A román stílusban épült lébényi templom Magyarország egyik legjelentősebb középkori építészeti emléke, legkorábbi nemzetségi monostortemploma.

A lébényi bazilika háromhajós kiképzésű épület, kereszthajója azonban nincs. A nyugati főhomlokzat falfelületein kevés a díszítés. Az alsó szinten és a keleti homlokzaton szépen faragott párkány fut végig. A főhomlokzat nagy, egyszerű felületeivel éles ellentétben áll a félköríves főkapu és a déli mellékkapu gazdag díszítése. A kapuk levélmintás oszlopfői és az oszlopközöket kitöltő növényi alakzatok a hazai román kori művészet legszebb alkotásai közé tartoznak. A templom belső elrendezése világos, áttekinthető.  A berendezés nagy része, a szószék, az oltárok, a színes ablaküvegek, a 19. századi helyreállításkor készültek. Ekkor javították ki a külső és belső díszítések sérüléseit is.

2006-ban ünnepelték a lébényi római katolikus templom fennállásának 800 éves évfordulóját.

Látogasson el Lébénybe, hogy Ön is szemtanúja lehessen az építészet e grandiózus alkotásának!

Győrt a vizek városaként szokták emlegetni. Nem hiába, mivel itt ömlik a Mosoni-Dunába a Rába és a Rábca.  Győr régi elnevezése: Arrabona.

A rómaiak idejében ez volt az egyik legjelentősebb határerőd, mely a vidék legfontosabb hadi és kereskedelmi útvonalát biztosította. A népvándorlás során az avaroknak sikerült itt megvetni lábukat. A rómaiak pusztuló várát megerősítették, és a helységnek a Győr nevet adományozták.

Győr mára már Magyarország harmadik, műemlékekben leggazdagabb települése. A barokk belváros rekonstrukciójának elismeréséül elnyerte a műemlékvédelem Európa díját. Ebben a patinás, sokszínű városban az építészeti, kulturális és természeti értékek sora ötvöződik egymással. Győr egyik büszkesége, építészeti remeke a Bazilika, mely alapjait Szent István király uralkodása alatt rakták le.

Ez a város manapság már egyetemi város, ipari fellegvár, a színházak városa, a nyugat egyik kapuja.

A nyugati részen található  Püspökerdő, mely parkerdő a város tüdeje, ami kellemes sétára invitálja a turistákat. A gyaloglásban kellemesen elfáradt látogató felfrissülhet a Rába Quelle Gyógy-, Termál- és Élményfürdőben. Ez az impozáns fürdő a  Mosoni-Duna és a Rába találkozásánál lévő félszigeten épült, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a belvárosra. A fürdőlátogatás igazán kellemes, pihentető befejezés egy élményekkel teli városnézés után.

Másnap a gyerekek nagy örömére, ellátogathat a család a Xántus János Állatkertbe, ahol szinte minden földrész faunája képviselteti magát, különösen hangsúlyos az afrikai állatok aránya.

A győri kirándulást követően az otthoniak színes élménybeszámolóra számíthatnak.

1681-ben egy elhanyagolt jobbágyfalu, Süttör került az Esterházy család birtokába. 1720-ban Esterházy József megbízást adott  Anton Erhardt Martinellinek, a pesti városháza építőjének, egy emeletes, húszszobás vadászház megtervezésére és felépítésére.

Az építményt 1764-től utóda, herceg Esterházy Fényes Miklós építtette tovább, így alakult ki Magyarország legjelentősebb barokk-rokokó kastélyegyüttese. Számos kiszolgáló épület, többek között Operaház, Muzsikaház, Marionett-színház, vendégfogadó, kínai ház, Bagatell, remetelak, Diana -, Fortuna – és Vénus – templom tette még káprázatosabbá a világhírűnek mondható udvartartást. Az egész birtokot ekkor már felvirágoztatója után Eszterházának hívták. 1762 és 1790 közé esik a kastély fénykora, amikor az évente megrendezésre kerülő Esterházy mulatságok zajlottak. A palota Európa egyik legnevesebb zenei központjává vált. A nagy Joseph Haydn volt Miklós herceg udvari zeneigazgatója, sőt, a művész operái javát is itt írta. Az Operaházban egy másik, szintén világszerte népszerűségnek örvendő zeneszerző, Beethoven is vezényelt.

A ház urának halálát követően a család Kismartonba költözött, a kastély pedig kezdte elveszíteni báját. A falu idővel levetette az Eszterháza nevet és 1950 után Fertőd-re keresztelték. A helyreállítás a múlt század hatvanas éveiben vette kezdetét. A kastély ismét a régi fényében ragyog, berendezése, hangulata, manapság is őrzi a régi idők előkelő atmoszféráját. Aki a kulturális turizmus jegyében ide látogat, hamar belátja, hogy nem szükséges külföldre utazni ahhoz, hogy egyik ámulatból a másikba essen.

Annak idején a Fertő tó, mocsaras környékéről kapta magyar nevét. Az osztrákok egy, a partján fekvő kisvárosról nevezték el. Bizony, ennek a lenyűgöző, Sopron közelében fekvő hatalmas tónak csak egynegyede magyar terület. Az osztrák oldal már régen Bécs egyik legkedveltebb üdülőhelye. A közeli Fertőd és Fertőrákos nevezetességei ismert, látogatott uticélok, azonban mi magyarok, ezt a pompás tavat csak manapság kezdjük felfedezni.

A Fertő táj és ennek részeként a 20 ezer éves Fertő tó a világörökségek számát gyarapítja. Ez a csodálatos tó Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize, meglepő, hogy átlagos mélysége csupán másfél méter. A hatalmas alapterületen elterülő állóvíz igen szélsőséges változásokra képes. 1866 és 1869 között teljesen kiszáradt, viszont 1786-ban és 1883-ban másfélszeresére duzzadt. Sokáig nem volt lefolyása, vízmennyisége csupán párolgással csökkenhetett.

Manapság, a 110 éves Hansági-főcsatorna a Rábcával köti össze. Népművészeti emlékeit, kulturális értékeit és rendkívül gazdag élővilágát mindkét országban nemzeti park védi, Magyarország területén a Fertő-Hanság Nemzeti Park.

Ha erre a vidékre utazik, kényelmes cipőben tegye, hogy végigcsodálhassa a tájegység kínálta összes látnivalót.

Seregélyes története a rómaiakig nyúlik vissza. A magyarok idejében a falu mint királyi birtok működött, ahol a fehérvári vár népe és a királyi lovászok laktak.

1821-ben gyönyörű, klasszicista stílusú kastély épült a településen. Egy anekdota szerint, ez az épületremek egy félreértésnek köszönheti létét. 1820-ban Bécsben történt, hogy Ferenc, a császár azt mondta Ferencnek a Zichy grófnak: “Jövőre a nagygyakorlatot Fejér vármegyében tartjuk. Hallom szép kastélya van ott. Ott szállok majd meg.” A gróf ezek után persze nem hagyta annyiban, és egy esztendő múlva már állt is a pompás épület. Később házasság révén Hadik uradalom lett, jelenleg pedig kastélyszállóként működik. Érdemes itt eltölteni néhány kellemes napot, és élvezni a hely ódon hangulatát. A kastély romantikus parkja napjainkban védett természeti kincs. 1976-ban egy fa kivágását követően bukkantak rá arra a vaskazettára és faládára, melyekből XIX., XX. századi,  valamint antik darabok kerültek elő, árulkodva a hajdan itt élők hétköznapjairól.  Ezek a régmúltat idéző tárgyak a székesfehérvári Szent István Király Múzeum tulajdonában vannak, ahol időnként megtekinthetőek.

Aki a nagy nyári melegben utazik ide, annak a közelben fekvő Velencei-tó alkalmat kínál a felfrissülésre.

Bélapátfalva nevét a Bél nemzetségtől kapta. Az apátság alatt hamar kis település jött létre Apátfalva néven, majd 1903-ban Bélháromkúttal egyesült, így kapta a Bélapátfalva nevet.

Itt található Magyarország egyetlen, máig sértetlenül fennmaradt román stílusú cisztercita temploma, mely nemzetközileg is számon tartott műemléki nevezetesség. A kereszt alakú apátságot 1232-ben, II. Kilit egri püspök alapította a ciszterci szerzeteseknek. Ez a remekmű a francia építkezés egyetlen hazai románkori temploma. 1966-ban állították helyre, és szintén ekkor tárták fel a ciszterciek egykori kolostorának romjait. Ugyanitt, izgalmas helytörténeti kiállítás várja az érdeklődőket.

Az apátságtól induló tanösvény 4 km hosszú, ami a Bélkő csúcsán magasodó kilátóhelyen végződik. A településen vezet keresztül az országos kéktúra, kirándulásra csábítva az odalátogatókat.

Bélapátfalván megcsodálhatjuk továbbá az 1750-ben épült Gilitka-kápolnát, mely gyönyörű műemléket Szent Anna tiszteletére szenteltek. A Gesztenyés Kiállítóházban érdekes állandó és időszaki kiállításokat tekinthetünk meg.

Ha elfáradtunk a hosszú sétában, megpihenhetünk a bélapátfalvai horgásztó partján, tovább gyönyörködve a természet szépségében.

A Gödöllő elnevezés, a gida ellető, ged ellető kifejezésből alakult ki. A város fénykorát Grassalkovich Antal idején élte. Aki ide látogat, feltétlenül csodálja meg a Grassalkovich-kastély méltóságot árasztó épületét, és gondolkozzon el a régmúlt történelmi eseményein. Igen, ez valóban olyan, mint egy időutazás! A Királyi kastély Mayerhoffer András (1744-1750) alkotása, a magyar barokk építészet egyik legjelentősebb remeke. A bővítést követően végső formáját Ybl Miklós tervei alapján kapta. A pompás épületet a magyar állam koronázási ajándékként Ferenc József és Erzsébet királyné rendelkezésére bocsátotta. A Királyi Kastélymúzeumban 1996 óta látogathatók Erzsébet királyné és Ferenc József korhűen rekonstruált szobái és szalonjai.

Az Erzsébet-parkot, mely ma védelem alatt áll, az erdészet kezdte telepíteni 1898-ban. A királyné szobra mögötti dombot, melyen Szent István méltóságteljes szobra emelkedik, jelképként 63 megye földjéből halmozták fel. Építészeti érdekesség, hogy a parkban emelt barokk Kálvária belseje víztározót rejt.

A kastélytól nem messze található vasútállomás királyi váróterme is Ybl Miklós munkásságának hírnevét dicsőíti.

A magyaros szecesszió stílusirányzat legtehetségesebb követőiből alakult ki a Művésztelep. Az alkotások több más kiállítással egyetemben, a Gödöllői Városi Múzeumban tekinthetők meg. Az ínyencek felkereshetik továbbá a  Méhészeti Múzeumot és az Agrártörténeti Műszaki Gyűjteményt. A több mint 300 hektáros arborétum többnyire kutatási célokat szolgál, de park jellegű része hétvégente nyitott kapukkal várja az érdeklődőket.

Ezután érdemes ellátogatni a közeli Máriabesnyőre, mely annak idején szintén a Grassalkovich birodalom részét alkotta. A település a XVIII. század óta búcsújáró és zarándokhely. Kegytemplomát a földbirtokos Grassalkovish Antal építtette. Itt találták azt a XIII. századi, csodatévő hírt szerzett, Máriát és a gyermek Jézust ábrázoló szobrocskát, melyet Grassalkovich 1763-ban, brilliánsokkal díszített szekrénykében a főoltárra helyeztetett. E templom kriptája szolgál  a Grassalkovich család végső nyughelyéül.

Amennyiben a kirándulás után úgy érzi, hogy érdemes  ellátogatni Gödöllőre, ajánlja rokonainak, barátainak, ismerőseinek is ezt az uticélt, felhívva figyelmüket a hazai kulturális turizmus jelentőségére.