Visegrád, Magyarország egyik legkisebb és legrégibb városa. A Dunakanyarban,  a Visegrádi-hegységhez tartozó hegyek koszorújától körülölelten fekszik. Népszerű kirándulóhely, régészeti jelentősége kiemelkedő.  Feltárásra kerültek itt neolitikus, rézkori és bronzkori telepek, továbbá rábukkantak egy bronzkori temetőre és római kori lelőhelyekre.

A 4. században a rómaiak lakták a várost, majd rövid ideig a kvádok, s a 6.-9. században pedig az avarok és a szlávok telepedtek le a mai Visegrád területén. A Visegrád szó szláv eredetű, mely jelentése, ” magasabb vár “. A város hasonló jelentésű 14. századi latin neve, Altum Castrum.

Visegrád anno (1900)   A Várhegy 328 m magas.

A 4. század első felében a Duna fölé magasodó dombon felépült egy Pone Navata nevű, nagyjából háromszög alakú erődítmény. A század vége felé a Duna felőli oldalon egy nagy, négyzetes alaprajzú torony, a “Praetorium” (parancsnokság) épülete készült el. A rómaiak a következő században kiürítették az erődöt, a helyükre rövid időre germánok költöztek, majd az épület lakatlanná vált.

A magyar államalapítás idején a falakat kijavították, és a megyés ispán költözött ide. Ekkor kapta a vár a Visegrád nevet, mely vár a 12. században elvesztette jelentőségét, s 1242-ben, a tatárjárás idején el is pusztult.

A tatárjárás után megindult a várrendszer kiépítése. A Várhegyen álló Fellegvár a völgyzáró várfalakkal, valamint a hatszög alaprajzú lakótoronnyal, az Alsóvárral (a Salamon-toronnyal). A vár és a körülötte kialakult település az Anjou királyok, Luxemburgi Zsigmond, majd I. Mátyás uralkodása idején élte fénykorát.

1323 és 1408 között e város volt a magyar királyok hivatalos székhelye. Itt volt 1335-ben a nevezetes visegrádi királytalálkozó, melyen Károly Róbert magyar király, János cseh király, III. Kázmér lengyel király és még számos másik ország, így a Német lovagrend is képviseltette magát. Visegrádon a három király szövetséget kötöttek, s megállapodtak, hogy közösen lépnek fel Bécs árumegállító joga ellen. Amikor a török megszállás következtében az ország három részre szakadt, Visegrád elvesztette politikai jelentőségét.

A Fellegvárban élt Erzsébet királyné udvarhölgye, Kottanner Jánosné, aki 1440. február 20-ról 21-re virradó éjszaka a királyné utasítására ellopta az ott őrzött szent koronát azért, hogy a királyné születendő gyermekét, a későbbi V. Lászlót megkoronázhassák.

A 16. században a török seregek Buda elfoglalása után Visegrádot vették célba. Az első ostrom 1544-ben történt, amikor súlyos sérülések érték a Salamon-tornyot. A következő másfél évszázadban többször cserélt gazdát az egyre romosabbá váló épületegyüttes, s végső pusztulását az 1685-ös török ostromban szenvedte el.

A következő évszázadokban már a könyörtelen időjárás és az emberek bontásai alaposan lefogyasztották mind a várkomplexum, mind az egykori királyi Palota épületeit. Bár korábban is végeztek feltárásokat, de csak az 1960-as évektől indult meg a visegrádi vár korszerű műemlékvédelmi helyreállítása.

A várból gyönyörű kilátás nyílik a Dunakanyarra, s ha komppal átlátogatunk a szemközt fekvő Nagymarosra, a várhegy teljes látképe elénk tárul.

Kaposvár egy dinamikusan fejlődő megyeszékhely, egyetemi város. Mérete alapján nagyvárosnak tekinthető, népessége 70 ezer fő. 2008-ban a Magyar Televízió közönségszavazásán elnyerte “Az Év Települése” címet.

A város és környéke már az i. e. 5. évezred környékén lakott volt.  I. e. 400 körül kelta népek érkeztek e vidékre és telepedtek le. Az I. István király által 1900-ben kiadott pécsi püspökségi alapító levélben már szerepel a Kapos (latinul: Copus) név.

Kaposvár városképének egyik legfontosabb eleme, a Kossuth tér és talán a város egyik legszebb épülete a Nagyboldogasszony Székesegyház, mely már 1886 óta a város és a helyi katolikus hitközösség egyik fontos jelképe. A templomon nagyobb javítást, átalakítást az 1930-as évekig nem kellett végezni. Ekkor megnagyobbították a sekrestyét, helyrehozták a külsejét és az épülethez méltóan rendezték a templom környékét. Az épület a neoromán stílusjegyeket viseli magán, de egységesnek nem lehet nevezni. A belső tere már sokkal harmónikusabb képet mutat, amelyet csak a három hajót felosztó oszlopsor töri meg a reneszánszot idéző lábazataival.

Nagyboldogasszony székesegyház

1911-ben nyitotta meg kapuit az egykori Búza téren Kaposvár első állandó színháza, a mai Csiky Gergely Színház, melyet akkoriban még Nemzeti Színháznak neveztek. Az épület külseje, amely lényegesen egyszerűbb, mint a nézőtér,  mozgalmas tömeg és tetőmegoldásaival a kor kiemelkedő építészeti alkotása. Az épület terveit a „magyar Gaudinak” is nevezett Magyar Ede és Stahl József készítették. A terveket Melocco Péter budapesti vállalkozó valósította meg.

A színház eredetileg 1400 ember befogadására lett tervezve, ám később a terveket módosították, így csupán 860 fős a nézőtér. Ám ez is elég ahhoz, hogy az ország nagy színházai közé lehessen sorolni. Az 1980-as évek elején teljes felújításon esett át, ekkor építették be a ma is használt színpadi technikák (süllyesztők, lámpák) nagy részét. A színház körül elterülő park a kaposváriak kedvenc köztere.

Csiky Gergely Színház

Hazánk nagyjai közül Kaposváron látta meg a napvilágot Nagy Imre miniszterelnök, Rippl-Rónai József festőművész, Vaszary János festőművész, Frankl Péter matematikus, Pogány Judit színésznő és Homonnay Zsolt színművész.

A városban sétálva magunkba szívhatjuk az épületek ódon hangulatát, eközben megpihenve beleveszhetünk a szökőkutak játékosan kergetőző vízsugaraiba. Kellemes kulturális kikapcsolódást kívánunk!

Esztergom a Duna jobb partján, a Szlovákiához tartozó Párkány várossal szemben fekszik. Kedvelt idegenforgalmi célpont.

Az Esztergom szó első írásos említése 1079-ből való. A név legrégibb alakja Iszterograd, ami az Esztergomnál a Dunába torkolló Garam folyóra utal (üsztürü=mellékág). Ősmagyar neve Isztergám, régiesen Esztergám.

A város területe már a prehisztorikus időkben lakott hely volt. A római időkben Salvio Mansio néven település állt itt. Később, a 960-as években Géza-fejedelem új, állandó székhelyének választotta a várost. Itt született Vajk, azaz Szent István király, akit itt is kereszteltek meg. A várhegyen építtette fel hazánk legelső székesegyházát, amit nevelőjéről Szent Adalbert-templomnak nevezett el. Ezt 1180-ban a tűzvész elpusztította. Esztergom, István király uralkodása óta érseki székhely.

A város az Árpád-korban Magyarország fővárosa, Esztergom vármegye, majd Komárom-Esztergom megye székhelyeként működött. Az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja volt.

Mária Terézia 1768–1770 között a Vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emeltetett. Az eredeti székesegyház romjait eltávolították, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének. Az alapkőletétre április 23-án került sor, Szent Adalbert ünnepén. Építéséhez 1822-ben kezdtek hozzá az esztergomi Várhegyen, a régi királyi vár romjain.

Az építkezést a bécsi udvar nem nézte jó szemmel. Ellenezték és megpróbálták meghiúsítani, hogy Esztergomban épüljön fel a Habsburg Birodalom legnagyobb temploma.

1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. Hét évvel később Packh Jánost, az építés vezetőjét meggyilkolták. A hercegprímás ekkor Hild Józsefre bízta az építkezés vezetését, aki módosította a terveket.

Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang.

A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor, még jóval a befejezése előtt. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor.

A trianoni békeszerződés után a város elveszítette vonzáskörzetének nagy részét. 1919-ben cseh légionáriusok lerombolták a Mária Valéria hidat, melyet nyolc és múltán sikerült csak újjáépíteni. A harmincas években feltárták az addig a föld alatt fekvő várat, artézi fürdőket építettek, kedvelt idegenforgalmi célponttá tették Esztergomot. A második világháborúban, a visszavonuló német csapatok felrobbantották a híd három középső nyílását. Fél évszázados roncsaiból 2001-re ismét újjáépült a Mária Valéria híd, mely ismét összekötötte a várost történelmileg kialakult vonzáskörzetével.

A II. világháború alatt a bazilika súlyos sebeket kapott. Felújítása, rendbetétele hosszú éveken keresztül zajlott.

2005. június 26-án adták át a bazilika 112 millió forintból megvalósult díszkivilágítását.

2006-ban megtörtént a harangtorony felújítása, 2009-ben pedig az Ószemináriumból a bazilikába, a Kincstár különtermébe költözött a Mindszenty Emlékhely. Még ugyanebben az évben nagyszabású felújítás kezdődött meg. A tartóoszlopok tövében egy új kilátó-körfolyosót alakítottak ki.

További érdekességek:

- Esztergom a magyar repülés egyik bölcsője volt. 1936-tól az itteni kisrepülő-gépgyárban dolgozott idősebb Rubik Ernő repülőmérnök,

- a törökök annyira fontosnak tartották Esztergom várát, hogy a töröklégierő egyik harci repülőgépe az Estergon nevet viseli lovasság utódjának tekintett ,

- a városban található egykori forrásra a 15. században vízemelő gépet helyeztek, majd rézcsöveken vitték fel a vizet a várba (156 m). A szerkezet még a 17. században is működött. A vízgép egyedülálló volt a középkori Európában,

- a Bazilikában, a levéltárban őrzik a Zwack Unicum titkos receptjét.

Az utóbbi információ valószínűleg az Urak érdeklődését keltette fel leginkább, de mint ahogy azt az előzőekben olvashatták, egyéb okokból is érdemes ellátogatni Esztergomba!

Kecskemét lakossága szerint a nyolcadik legnagyobb város Magyarországon. Viszont az egyetlen hely a világon, ahol négy fagyosszentet tartanak számon. A negyedik Parragh Gedeon, az országos hírű fizikus professzor, aki -a monda szerint- közhírré tette, hogy egy május elejei reggelen fagy lesz. Ezt majd egy vörös lámpással jelzi, amiről mindenki tudni fogja, hogy iparkodni kell kifelé a szőlőbe füstölni. Jött is a hideg, működött a jelzés, ám nagy meglepetésre egyben a szüret is megtörtént, melyet most rendhagyó módon elvégzett a fagy. Azóta Parragh Gedeon a város egyik fagyosszentje.

Mária-hegyi kápolna

Egyes nyelvészek szerint Kecskemét a megfejthetetlen eredetű helynevek közé tartozik, míg mások a kecske szót tekintik alapnak, a “mét” pedig járást, menetet jelent.  (Bolgárul a „koziczkameta” kecskejárást jelent). A kecske szóból származó eredet mellett szól továbbá, hogy a 13. században, Szent Miklós püspök – a legrégibb helybéli templomnak – a Barátok templomának védőszentje, a megtérített új híveknek tenyésztésre kecskét ajándékozott. Az egykori történelmi iratok Aegopolisnak, azaz Kecskevárosnak hívták a települést, s a város régi égetőbélyegzője a Bak csillagkép jegyével egyezett.

A város címere egy hatszögletű pajzs, mely vörös mezejében a zöld hármas halom kiemelkedő középső részén természetesen egy ágaskodó kecskebak kapott helyet. A pajzs fölött méltóságteljesen lebeg a magyar Szent Korona. A címer ünnepi változatán, a címer alatt félkörívben elhelyezett díszesen redőzött szalagon a város jelmondata is olvasható: “Sem magasság, sem mélység nem rettent”.

Kecskeméten született több híres művész, tudós, sportoló és történelmi személy is. Néhány közülük: 1791-ben régi kecskeméti családban látta meg a napvilágot Katona József, a máig legjelentősebb nemzeti dráma, a Bánk bán szerzője. 1842-44 között a református jogakadémia növendéke volt Jókai Mór, aki a „puszták metropoliszának” nevezte a várost. 1843-ban három hónapig vándorszínészként itt szerepelt Petőfi Sándor, aki kilenc verset írt Kecskeméten, s korábban az evangélikus elemi iskolában tanult. Ő “hírös városnak”, míg Móricz Zsigmond “a magyar nép munkás élete mintaterületének” nevezte a várost. Itt született 1882-ben (a mai vasútállomás épületében) a legnagyobb magyar zeneszerző és zenepedagógus Kodály Zoltán.

Kecskemét területe 21+1 kerületre van felosztva, ezen kívül hozzá tartozik egy kiterjedt tanyavilág. A várost eddig szerencsére kevésbé érintették az urbanizáció káros hatásai, a polgárok szívesen sétálnak az utcákon, a főtéren. A városközpont legtöbb épületét felújították, a gépjármű közlekedést egyre nagyobb területről tiltják ki. E kedvező életfeltételek hatására a népesség száma is folyamatosan növekszik.

Nyaranta sok utazó látogat a városba, ahol a főtéren szinte állandóan rendezvények, vásárok szórakoztatják a helybélieket és a turistákat. Rengeteg érdeklődőt vonz továbbá a város melletti katonai repülőtéren kétévente megrendezett Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató. A nagy melegben szórakoztató felfrissülést nyújt az Élményfürdő és Csúszdapark. Aki a természetben és állatvilágban szeretne gyönyörködni kellemes sétát tehet a Vadasparkban.

E mozgalmas városban minden korosztály megtalálja a számára legideálisabb kikapcsolódási lehetőséget. Bizonyosodjon meg róla!