Kalocsa egyidős a magyar állammal. A települést eredetileg a Colocsa (ejtsd: Koloksza) névvel illették, valószínűleg azért, mert a “colosa” mocsaras, lápos területet jelent, mely “vendégmarasztaló” talajtípus akkoriban jellemző volt a környéken. Később, a török időkben a helytelen fordításoknak köszönhetően Kalokia néven emlegették a várost. A település magyarosított neve először az 1750-es években bukkant fel.

Az érseki palota és a főszékesegyház

A város egyike a négy magyarországi római katolikus érseki székhelynek. Legnevezetesebb épületei közé tartozik az érseki palota, mely megépítését 1775-ben Batthyány József érsek kezdeményezte. A barokk stílusú palotába az egykoron itt  magasodó vár bástyáját is beépítették.  Az épület könyvtári szárnyában kapott helyet a híres főszékesegyházi könyvtár, melyet rokokó stílusú faburkolat bélel. A palota kápolnájának és dísztermének falait színes freskók borítják. A díszterem fényét emeli, hogy itt áll Liszt Ferenc zongorája, melyen a mester több hangversenyt is adott.

A kalocsai főszékesegyház Magyarország egyik legrégebbi székesegyháza. Ez az impozáns barokk épület méreteivel és díszítettségével kápráztatja el a látogatót. A főszékesegyház égbetörő tornyaiban hét harang foglal helyet, ezek közül egy használaton kívüli. Az első székesegyházat 1050 előtt építhették, melyről csak az ásatások alapján vannak sejtéseink. 1795. július 18-án délután villám sújtotta a főszékesegyházat, melynek egy része a tűz martalékává vált. A felújításkor készültek el a templom stílusától jelentősen eltérő, klasszicista rézsisakok.

1908-1912-ben jelentős felújítást és ásatásokat végeztek a templom körül. A mai berendezés egy része ekkor készült, illetve a szentély fölé, a tetőgerincre ekkor épült a torony. A főhajót megmagasították, a nyugati és a déli bejárathoz szélfogóval ellátott ajtókat készítettek, a szentély köré pedig sugárkápolnák épültek. Az I. világháborúban a harangokkal együtt elvitték a torony és templomtető rézfedését is, melyet 1922-ben pótoltak.

Hazánkban Szeged és Kalocsa környéke a két fő paprikatermő vidék. A legenda szerint ebben a két régióban az emberek átlagéletkora magasabb volt, mint az ország többi részén, ami a tudósok szerint a sok pirospaprika fogyasztásának volt köszönhető. A magyar őrölt pirospaprika külföldön is kedvelt fűszerfajta.

Egy másik nevezetesség, amiről e város világszerte ismert a kalocsai népi hímzés. A kalocsai, a szabadrajzos és a kevert öltési módokat szabadon felhasználó népi hímzések csoportjába tartozik. A ritmikusan visszatérő díszítések esetében is elég gyakran akad olyan motívum amelyen apróbb változtatás van. Nem fordulhat elő, hogy Kalocsán egy kis terítőt kétszer egyformán varrna valaki!

Minden nyáron itt kerül megrendezésre a Kék Madár Fesztivál, ahol változatos programok, kézműves mesterek vására és játszóház várja az érdeklődőket. Egész évben képzőművészeti és népművészeti kiállítások, klasszikus, jazz és népzenei koncertek, operaelőadások szórakoztatják a nagyközönséget.

Kalocsán bizony nagy kanállal ehet a kultúrára éhes  látogató !

Kecskemét lakossága szerint a nyolcadik legnagyobb város Magyarországon. Viszont az egyetlen hely a világon, ahol négy fagyosszentet tartanak számon. A negyedik Parragh Gedeon, az országos hírű fizikus professzor, aki -a monda szerint- közhírré tette, hogy egy május elejei reggelen fagy lesz. Ezt majd egy vörös lámpással jelzi, amiről mindenki tudni fogja, hogy iparkodni kell kifelé a szőlőbe füstölni. Jött is a hideg, működött a jelzés, ám nagy meglepetésre egyben a szüret is megtörtént, melyet most rendhagyó módon elvégzett a fagy. Azóta Parragh Gedeon a város egyik fagyosszentje.

Mária-hegyi kápolna

Egyes nyelvészek szerint Kecskemét a megfejthetetlen eredetű helynevek közé tartozik, míg mások a kecske szót tekintik alapnak, a “mét” pedig járást, menetet jelent.  (Bolgárul a „koziczkameta” kecskejárást jelent). A kecske szóból származó eredet mellett szól továbbá, hogy a 13. században, Szent Miklós püspök – a legrégibb helybéli templomnak – a Barátok templomának védőszentje, a megtérített új híveknek tenyésztésre kecskét ajándékozott. Az egykori történelmi iratok Aegopolisnak, azaz Kecskevárosnak hívták a települést, s a város régi égetőbélyegzője a Bak csillagkép jegyével egyezett.

A város címere egy hatszögletű pajzs, mely vörös mezejében a zöld hármas halom kiemelkedő középső részén természetesen egy ágaskodó kecskebak kapott helyet. A pajzs fölött méltóságteljesen lebeg a magyar Szent Korona. A címer ünnepi változatán, a címer alatt félkörívben elhelyezett díszesen redőzött szalagon a város jelmondata is olvasható: “Sem magasság, sem mélység nem rettent”.

Kecskeméten született több híres művész, tudós, sportoló és történelmi személy is. Néhány közülük: 1791-ben régi kecskeméti családban látta meg a napvilágot Katona József, a máig legjelentősebb nemzeti dráma, a Bánk bán szerzője. 1842-44 között a református jogakadémia növendéke volt Jókai Mór, aki a „puszták metropoliszának” nevezte a várost. 1843-ban három hónapig vándorszínészként itt szerepelt Petőfi Sándor, aki kilenc verset írt Kecskeméten, s korábban az evangélikus elemi iskolában tanult. Ő “hírös városnak”, míg Móricz Zsigmond “a magyar nép munkás élete mintaterületének” nevezte a várost. Itt született 1882-ben (a mai vasútállomás épületében) a legnagyobb magyar zeneszerző és zenepedagógus Kodály Zoltán.

Kecskemét területe 21+1 kerületre van felosztva, ezen kívül hozzá tartozik egy kiterjedt tanyavilág. A várost eddig szerencsére kevésbé érintették az urbanizáció káros hatásai, a polgárok szívesen sétálnak az utcákon, a főtéren. A városközpont legtöbb épületét felújították, a gépjármű közlekedést egyre nagyobb területről tiltják ki. E kedvező életfeltételek hatására a népesség száma is folyamatosan növekszik.

Nyaranta sok utazó látogat a városba, ahol a főtéren szinte állandóan rendezvények, vásárok szórakoztatják a helybélieket és a turistákat. Rengeteg érdeklődőt vonz továbbá a város melletti katonai repülőtéren kétévente megrendezett Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató. A nagy melegben szórakoztató felfrissülést nyújt az Élményfürdő és Csúszdapark. Aki a természetben és állatvilágban szeretne gyönyörködni kellemes sétát tehet a Vadasparkban.

E mozgalmas városban minden korosztály megtalálja a számára legideálisabb kikapcsolódási lehetőséget. Bizonyosodjon meg róla!