Sárospatak észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, mely az Északi-középhegység lábánál, a Bodrog folyó mentén fekszik. Történelmi források gyakran csak Patakként említik.

A mai Sárospatak 1883-ban jött létre a két Bodrog-parti mezőváros, a jobbparti Sáros-Nagy Patak és a balparti Sáros-Kis-Patak egyesülésével. 1911-ben csatolták hozzá Újpatakot (az egykori Józseffalvát), 1950-ben Bodroghalászt, 1965-ben pedig Végardót.

Sárospatak látképe

Királyi erdőbirtok városias központja volt Sárospatak. Itt született II. Endre lánya, Árpádházi Szent Erzsébet. Az 1400-as évek végén a Pálóczi család várkastélyt építtetett, ekkor indult igazi fejlődésnek a település. Az 1530-as években már mint Perényi birtok nyerte el mai formáját. Ez volt a fénykor kezdete.

Meghívásra Patakra látogatott Comenius, a pedagógia atyja és legendája. Itt írta meg alapművét, az Orbis Pictust, s 1650-től egy ideig itt tanított a haladó szellemű pedagógus. Sárospatak másik jelentős intézménye, a tanítóképző főiskola ma az ő nevét viseli.

A Sárospataki Református Kollégium

Közben a kastényvár is folyamatosan épült és gazdagodott. Egyik utolsónak helyére került díszítőeleme a Sub rosa erkély. E helyen tartották összejöveteleik nagy részét a Wesselényi-összeesküvés jót akaró nemes urai, s harminc évvel később itt ülésezett a szabadságharc legradikálisabb országgyűlése.

A vár területén épült 17. századi kolostor a középkorban “nagy kőházként”, majd gazdasági épületként működött. II. Rákóczi Ferenc 1693-ban adományozta a trinitárius rendnek. A rend feloszlatását követően szolgálati lakásokat és magtárat létesítettek benne. Jelenleg, mint Farkas Ferenc Művészeti Iskola működik.

A Várkastély

Azt tartják: Sárospatak a Bodrogparti Athén! (Athén pedig a demokrácia bölcsője.)  Van mit tanulni tőle! Napjainkban Sárospatak rangos iskolaváros, ugyanakkor hangulatos történelmi jellege miatt csábító turistacélpont.

A Sárospatak Város Termálfürdő és Camping 38 °C-os gyógyhatású termálvizével várja vendégeit. A víz jelentős ásványianyag tartalmú, kálcium-magnézium, nátrium-szulfátos, hidrogén karbonátos jellegű, fluoridos hévíz. Ízületi és érrendszeri megbetegedések utókezelésére javasolt.

A gyógyító fürdőzés után a városban ódon történelmi levegőt szippanthatunk!

Tokaj a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a híres Tokaj-hegyaljai borvidéken fekszik, mely a Világörökség része. Ez a történelmi borvidék a világ első zárt borvidéke 1737 óta. Tokaj ennek egyik központja és jelképe, mely város több évszázados borászati és helyi hagyomány, valamint különleges építészeti örökség őrzője.

Utcarészlet

Tokaj az egyetlen magyar település, mely név szerint említést nyert a Himnuszban. Ez is a város rendkívüli jelentőségének tulajdonítható. Fejlődésében a bortermelésen és borforgalmazáson kívül közlekedési csomóponti fekvése is közrejátszott. Tokaj volt a Kelet-Felvidék és a Kelet-Alföld között zajló szekérforgalom legfontosabb kapuja, Erdély sóbányászatának vám- és kereskedelmi központja.

A települést az első írott alak még Kőrév néven említi, mint két folyón is átkelést biztosító jelentős csomóponti helyet. A Tokaj elnevezés végleges alakja mögött török névadást sejtenek a régészek.

A rendezett tokaji borgazdálkodás kezdetét IV. Béla intézkedése óta számíthatjuk, vagyis amióta az uralkodó a tatárjárás után olasz szőlőművesekkel újra betelepíttette a hegyoldalt.

Tokaj-hegyalja

A település első vára egy földvár volt, amely a tatárjárás során elpusztult. A 14. századra már kővár állt itt, mely a diósgyőri uradalom része volt. 1705-ben II. Rákóczi Ferenc leromboltatta a várat, nehogy idegen kézre kerüljön. Így a város az amúgy is csekély méreteket öltő hadi jelentőségét is elveszítette.

A tokaji borok közül a leghíresebb a tokaji aszú, vagyis az aszúsodott és normál szőlő felhasználásával készített desszertbor. Évszázados technológia alkalmazásával készül, amelynek alapja az aszúsodott szőlőszemek késői szüretelése és az ezt követő különleges borkészítési eljárás.

A régi feljegyzések szerint az aszúbor készítését Szepsi Laczkó Máté erdőbényei prédikátor találta fel, aki Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszony sátoraljaújhelyi Oremus szőlőjének terméséből készítette az első aszúbort, és azzal, mint húsvéti borral lepte meg úrnőjét. E történeti adat hitelességét Kazinczy Ferenc feljegyzése erősíti meg, amelyben Kazinczy Pétert, a fejedelemasszony jószágigazgatóját nevezte meg az említett történelmi adat forrásául.

A XVIII. század végére teljesedett ki Tokaj virágkora. A messziről idesereglő kereskedők hada véd szövetségekbe szerveződött. Görög, örmény és orosz kolóniák jöttek létre. Nagy Péter cár szőlőt bérelt és házat vett Tokajban, hogy biztosítsa udvara jó minőségű borforrását. Nem véletlenül hangzik így Tokaj jelmondata: Vinum regum, rex vinorum, vagyis “Királyok bora a borok királya!”

A hegy belsejében tekergőző, szinte átláthatatlan pincelabirintus legszebbike a Rákóczi-pince. Nagyterméből huszonnégy, együttesen másfél kilométernél is hosszabb járat ágazik el.

Rákóczi-pince

Azt tartják, a bor mértékkel fogyasztva orvosság. Szép számban fel is keresik e helyet a “gyógyulni” vágyók. Csatlakozzon Ön is egy kúrára!

Miskolc egyetemi város, a megye és környéke gazdasági, kulturális központja. Északkelet-Magyarország legnagyobb városa, egyben az ország legrégebben lakott területe.  Ez utóbbi tényt több mint 70 000 éves paleolit kori leletek bizonyítják. A hely a Miskóc nemzetségről kapta nevét, mely néven 1173 körül elsőként Anonymus említi a Gesta Hungarorumban.

Kazinczy utca

A város folyója a Szinva, mely 1878-ban elárasztotta a települést. A török is feldúlta, több tűzvész pusztított, s a II. világháborút szintén megszenvedte a város. Nem csoda hát, hogy Miskolc legrégebbi műemlékei a XVIII. század végéről, a XIX. századból, de leginkább az 1900-as évek első feléből valók.

1823-ban épült fel a Miskolci Nemzeti Színház, az ország első kőszínháza, de ez csak az ország mai területére igaz, mivel az első a kolozsvári volt. Wesselényi Miklós báró kezdeményezésével és támogatásával jött létre, s hírességek káprázatos sora lépett fel falai között. A színház első igazgatója Latabár Endre volt, a híres Latabár-színészdinasztiából.

Déryné olyan sikereket ért el itt, hogy miskolcinak számították, sőt halálát követően jelképes síremléket állított neki a város őt imádó közössége. 1880-ban az épületet átépítették, modernizálták. Ekkor emelték rá a tűztoronyként szolgáló tornyot.

Az 1990-es években az épületet kibővítették az eredeti méret kétszeresére. Ez a klasszicista és neobarokk stílusú épület a színházi előadások mellett többek között olyan rendezvényeknek nyújt otthont, mint a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál. 2001 óta rendezik meg nyaranta, világhírű operaénekesek és operaegyüttesek részvételével. Ma öt színpad található a 16 000 m² területű épületegyüttesben. Ma már kamaraszínház, bábszínház is működik Miskolcon.

Miskolci Nemzeti Színház

Sokáig úgy tartották, Miskolc a legszebb környezetű legszürkébb város. Ez az állítás azonban manapság már nem állja meg a helyét. A dinamikusan terjeszkedő város magába szippantotta az őt körülölelő festői környezetet.

Többek között: Tapolca hőforrásait, barlangfürdőjét, Hámor tavát, Lillafüred vízesését, a diósgyőri várat, Ó – és Újmassa ipartörténeti emlékeit, Csanyik vadasparkját, az Egyetemváros campusát, Hejőcsaba kastélyát, kastélyparkját, Görömböly pincesorát, az Avas-hegy temetőjét és kilátóját. Ez utóbbi a város jelképe.

A diósgyőri vár

Az egyetem épületei Miskolcon, az Egyetemváros nevű városrészben kb. 85 hektár területet foglalnak el. A Miskolci Egyetem – elsőként a hazai felsőoktatási intézmények közül – 2008 -ban elnyerte a Felsőoktatási Minőségi Díjat. A Bartók Béla Zeneművészeti Intézet, amely 1997 óta az egyetem része, a belvárosban található az ún. Zenepalotában. A Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar 2000 óta tartozik az egyetemhez, ez Sárospatakon található.

A Miskolci egyetem főbejárata

A város területén több hatalmas park szolgáltatja a friss levegőt és biztosítja a kellemes kikapcsolódást a pihenni vágyók számára. Ezek közül az egyik legnépszerűbb a  Népkert. 56 921 m²-es területével Miskolc belvárosának legnagyobb parkja, melyet az 1870-es években alakítottak ki. Ekkor még ez a rész a város szélének számított. A II. világháború után Miskolc területe gyors növekedésnek indult, s így a park gyakorlatilag a belváros része lett. Az elkövetkezendő pár évtizedben villanegyeddé alakult, s napjainkban is szép villák ékeskednek itt.

A Népkert

A rendszerváltás óta a település kulturális és idegenforgalmi szerepét igyekszik erősíteni. Míg egybeforrt Nagymiskolc városa, a városmag is megmutatta, hogy kiaknázatlan értékeket rejtett a gondozatlanság mögött.

Miskolc megérdemli, hogy ezért a nagy igyekezetért elismerésül meglátogassuk!

Aggtelek, Miskolctól 50 kilométerre északnyugatra, közel a szlovák határnál fekszik. Az „Aggtelek” szó az „agg” (ó, régi) melléknév és a „telek” (faluhely) köznév összetételével alakult ki. Korábban, egy 1295-ös iratban „Novák” néven említették e helyet. E szláv szó jelentése: „új telepes”.

A terület az őskor óta lakott, itt kerültek elő az ún. bükki kultúra tárgyi leletei. A honfoglalás idején benépesült a környék, azonban a tatárjárás után hosszú évtizedekre lakatlan maradt.

A környék újra benépesült, de sajnos komoly pusztítást okozott az 1858-as tűzvész, majd a II. világháború idején a frontvonal közelsége szintén nagy csapást mért e településre.

Azonban ezen a helyen található a természetnek egy olyan csodája, amit sem tűzvész, sem háború nem tudott elpusztítani. A Baradla–Domica-barlangrendszer, mely Magyarország leghosszabb, legrégebben kutatott, évszázadok óta látogatott cseppkőbarlangja.

Összhosszúsága a Szlovákiában nyíló, vele egy rendszert alkotó, 5,3 km-es Domica-barlanggal együtt meghaladja a 25,5 km-t. Természetes bejárata Aggtelek község határában, a messziről fehérlő magas sziklafal tövében nyílik. A Jósvafő községig húzódó főág hossza 7 km. Az átlag 10 m széles, 7–8 m magas sziklaalagút, néhány helyen hatalmas teremmé szélesedik. A főághoz több rövidebb-hosszabb mellékág csatlakozik.

A barlang jelentős részét változatos színű és formájú páratlan látványosságot nyújtó cseppkövek díszítik. Természetes bejárata ősidők óta nyitott, ott a neolitikum embere is menedékre talált.

Első írásos említése 1549-ből származik. Felmérést elsőként 1794-ben Sartory József végezte el, s 1825-ig a barlangnak csak 1,8 km-es hossza volt ismert. Erről a szakaszról 1802-ben készült egy térkép, mely a barlang első, nyomtatásban is megjelent térképe. Vass Imre mérnök 1825-ben áthatolt a barlang addigi végpontját jelentő Vaskapu vizén, s feltárta az 5 km-es főágat.

A barlanglátogatás megkönnyítése érdekében az első kiépítést 1806-ban végezték el. 1890-ben a Vörös-tónál mesterséges kijáratot létesítettek. 1922-ben a barlang újabb 500 méteres szakaszát tárták fel. A Domica- és Baradla-barlang kapcsolatát 1932-ban a Styx-patak szifonjain áthatolva, dr. Kessler Hubertnek sikerült bebizonyítania.

E természeti kincs felfedezése óta komoly megbecsülésnek örvend. Hazánk nagyjai közül is sokan megcsodálták. Csokonai Vitéz Mihály 1801. július 05-én látogatta meg a cseppkőbarlangot, Petőfi Sándor pedig felvidéki utazása során, 1845. május 24-én járt itt, s nevét bevéste a barlang falába. Élményeit az „Úti jegyzetek” című munkájában írta le.

A barlang, az 1985 -ben alapított Aggteleki Nemzeti Park területén található. Ez volt az első olyan nemzeti park az országban, amely kimondottan a geológiai értékek, a vidék felszíni karsztjelenségei és a híres cseppkőbarlangok védelmére alakult meg. A park területén sok védett növény- és állatfaj is előfordul. De nem csak természeti, hanem kulturális és történeti érdekességekben is bővelkedik. A rudabányai ősemberszabású-lelőhely világviszonylatban is kiemelkedő jelentőségű. Az itt talált emberszabásúak (Rudapithecus hungaricus) kb. 10 millió éve éltek ezen a területen.

Természeti értékeinek köszönhetően a település ma turisztikailag kiemelt jelentőségű. Az UNESCO 1995. december 06-án az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait, köztük a Baradla-Domica barlangrendszert a világörökség  részévé nyilvánította.

Az Aggteleki Nemzeti Park egész évben nyitott kapukkal várja a látogatókat!

A diósgyőri védett gesztenyesor hűs árnyékában végigsétálva érhetjük el Nagy Lajos király egykori kedvenc várát, amelynek jelentősége akkor nőtt meg, amikor I. Lajos Lengyelország trónját is elfoglalta, és Diósgyőr királyi székhellyé vált. A négysaroktornyos, fényes lovagvárban, Buda és Krakkó között félúton, sokszor hónapokig tartózkodott az uralkodó és udvartartása. Nagy Lajos király halála után Diósgyőr vára és a hozzá tartozó birtok, a királynék vidéki rezidenciája volt. 1526-ig hat királyné kapta jegyajándékba, köztük Mátyás felesége Beatrix, ezért is emlegették Diósgyőr várát “a királynék jegyruhájaként”.

Napjainkban a Vár kulturális rendezvényeknek, koncerteknek, színházi előadásoknak ad otthont. Falai között Vármúzeum működik, a középkori élethez kapcsolódó látványos kiállításokkal.

TÖRTÉNELMI PANOPTIKUM A Kazamatában a virágzó középkor életét bemutató Panoptikum tekinthető meg. A nemesek fényűző szórakozását, a lovagi tornát, a középkori vásári forgatagot, Magyar György legendáját, Kassa város címeradományozási ceremóniáját valamint Nagy Lajost nemesei és lovagjai körében, láthatják Közép-Európa legnépesebb történelmi panoptikumában.

TURINI BÉKEKÖTÉS RATIFIKÁLÁSA Az északkeleti toronyban, Nagy Lajos egykori kandallós szobájában, az 1381-es Turini békekötést megörökítő Panoptikumot tekinthetik meg, amely a király Velencei hadjáratát zárta le.

FEGYVER- ÉS PÁNCÉLTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS A Rondellában, a fegyverek és páncélok fejlődéstörténetét bemutató kiállításon a X. századi normann viseletektől egészen a Hunyadiak korában készült, fényes lovagi páncélokig láthatják a Hencz István páncélverő mester által készített másolatokat. A kiállítás különlegességeként két elképzelt várostromba is bepillanthatnak.

VÁRTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS Az északnyugati torony tetejéről megcsodálhatják a bükki panorámát, a toronyban pedig megtekinthetik a Vártörténeti Kiállítást, legékesebb darabjával, a teljes egészében helyreállított XV. századi cserépkályhával.

ÉREMVERDE Az északnyugati toronyban található a királyi éremverde, ahol működő golyóspréssel vagy kézi éremverőkkel saját kezűleg készíthetik el Mátyás aranyforintját vagy Nagy Lajos dénárját.

XVI. SZÁZADI DÍSZÁGYÚ Az ötszögletű olaszbástyán álló, működőképes ágyú jeles alkalmakkor eldördülő díszlövésének erőteljes hangját, a környékbeli hegyek visszhangozzák.

KRONOSZKÓP A látcsőhöz hasonló szerkezet segítségével megismerhetjük a vár Mátyás király korabeli állapotát, a reneszánsz királyi palotát.

Elérhetőségek:

Diósgyőri vár 3534, Miskolc Vár u. 24.

Nyitva tartás: május 1. – szeptember 30. 09:00 – 18:00 október 1. – április 30. 09:00 – 17:00

A belépőjegy ára tartalmazza a tárlatvezetést, amely minden óra 15. és 45. percében indul.

Jegyárak: Felnőtt: 900 Ft Diák / nyugdíjas: 600 Ft

Információ, csoportos bejelentkezés: 06/46-533-355 E-mail: info@diosgyorivar.hu Honlap: http://www.diosgyorivar.hu

A Lézerpont Látványtár Miskolc kulturális turizmusának egyedi színfoltja. A kiállítások témakörei eltérőek, ikonszerűek, egyféle történelmi mozaikként számos területre tehet gondolati kirándulást az érdeklődő a 600 m2-en kiállított tárgyak révén. Olyan látványnak lehet részese az utazó, ahol egy helyen ismerkedhet meg a Kárpát-medence legnagyobb látogatható viseletgyűjteményével, nagyapáink lassan feledésbe merülő kismesterségeivel, az ötvenes évek sajátos tárgyi kultúrájával, vagy a különleges ásványok és az optikatörténet sokszor titokzatos világával.

EURÓPA LEGNAGYOBB NÉPVISELETI KIÁLLÍTÁSA:

A Kárpát-medence népviseleteiből A Kárpát-medence népeinek és nemzetiségeinek viselet kiállítása, ahol több mint 300 eredeti öltözet található egy helyen, és ami különleges, hogy ilyen sokféleségben és a viseléséhez hasonló körülmények közötti bemutatásra az 1896-os Millenniumi Kiállítás óta nem volt példa. A kiállításon töltött idő a XX. század első felében elkezdett – ma már reménytelenül lekésett – negyedévszázados, több ezer kilométeres utazást helyettesítő élménnyel ajándékozza meg a látogatót. A rendkívüli látványban rejlő – mással nem pótolható – lehetőség is megnyílik amikor az egymástól szemmel elérhető távolságra lévő mezőkövesdi, nyitrai, kéméndi, máramarosi, torockói, vistai, kalocsai, ecseri, sióagárdi, kapuvári, és még több száz viselet mintakincsét, fejdíszeit, anyagválasztását, és más részleteit együtt látva kialakulhat egy átfogó hiteles kép a néprajz egyik kevéssé ismert értékéről, a népviseletekről.

MAGYARORSZÁG LEGNAGYOBB ÁLLANDÓ KORTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁSA AZ 1945 – 1968 KÖZÖTTI IDŐSZAK TÁRGYI KULTÚRÁJÁBÓL

„Népszuper” – Kiállítás a közelmúlt tárgyaiból A II. világháborút követő időszak, amelyet a történelem sajátos vargabetűjeként is jellemezhetünk, különös tárgyi kultúrát teremtett. Jelszavai, szimbólumai és központilag irányított ízlése rányomta bélyegét a mindennapok embere által használt eszközökre is. A kiállítás betekintést enged az időszak hangulatába: eredeti csomagolású cigaretták, csokoládék ugyanúgy megtalálhatók itt, mint reklám- és politikai plakátok, a mozgalmi élet relikviái, rádiók, tv-k, játékok, képzőművészeti alkotások, kitüntetések, oklevelek és giccsek, de láthatóak az 1945–68 közötti időszakban gyártott motorkerékpárok alaptípusainak működőképes darabjai is.

Eltűnő kismesterségek Az iparos szakmák munkakörülményei, gépei, szerszámai és a munkájuk során felhasznált anyagaik ismerhetők meg: borbély, szabó, órás, suszter, kádár, kerékgyártó, asztalos, szatócs, kovács, szíjgyártó-bőrös- táskás. Sallangvászon, fergettyű, cakkrádli, kecskeláb, agykarika, pomádé tok, húzó klóbni, brillantin doboz, csinmetsző, vonómérő, tapaszalj gyalu, kössü kézi sikattyú, tűzpart – néhány tárgy neve, amely a ma emberének már ismeretlenül hangzik, a kiállítást végig nézve azonban megismerhetővé válna.

… további kiállításaink:

Erdélyi ásványok A mélyművelésű, meleg vizes bányaüregekből származó különleges ásványok évmilliók üzenetét hordozzák. Felszínre hozásuk a lelkes gyűjtők számára lehetetlen, hiszen az erdélyi nemesfém bányák soha nem tartoztak a könnyen elérhető helyek közé. Ettől és az egyes darabok méreteitől és hihetetlen formagazdagságuktól is különlegesek az itt látható természeti csodák. A világ más részeiről származó ásványokkal együtt megcsodálható, mire is képes a természet. Irodagép-történelem Az első ipari méretekben előállított írógépek – a XIX század végén – az amerikai Yost & Remington fegyvergyár termékei voltak. Az írógép fejlődése a számítógépek tömeges megjelenésével ért véget. Az irodagépek fejlődéstörténetének külön fejezete az írásjelek távolra továbbítására alkalmas – és a kiállításon is látható – távíró és a telex megjelenése. Az egyre nagyobb tömegű számolási feladat elvégzésére a számolótáblák, a logarlécek és a mechanikus számológépek megjelenése jelentett megoldást.

Régi optikai eszközök Az ember mindig szeretett volna az érzékszerveinek korlátaitól megszabadulva vizsgálódni. Így születhetett meg a fénytörést hasznosító alkalmazott tudomány: az optika és a finommechanika fejlődése forradalmi eredményeket hozott minden természettudományi területen. A kiállítás bemutatja az optomechanikai eszközök fejlődéstörténetét, 1780-tól több mint 100 féle mikroszkópot, a fényképezés, a filmezés, a térképészet eszközeit, valamint láthatóak a szemüvegek és a távcsövek fejlődésének egyes állomásai is.

További információt a www.nepviseleteink.hu honlapunkon talál.

Cím: 3531 Miskolc, Győri kapu 57.

Nyitva tartásunk: hétfőtől – péntekig 9.00 – 18.00 óráig, szombaton 9.00 – 14.00 óráig. Bejelentkezés: informacio@lezerpont.hu Telefon: 06-46-428-111, 428-112