Miskolc egyetemi város, a megye és környéke gazdasági, kulturális központja. Északkelet-Magyarország legnagyobb városa, egyben az ország legrégebben lakott területe.  Ez utóbbi tényt több mint 70 000 éves paleolit kori leletek bizonyítják. A hely a Miskóc nemzetségről kapta nevét, mely néven 1173 körül elsőként Anonymus említi a Gesta Hungarorumban.

Kazinczy utca

A város folyója a Szinva, mely 1878-ban elárasztotta a települést. A török is feldúlta, több tűzvész pusztított, s a II. világháborút szintén megszenvedte a város. Nem csoda hát, hogy Miskolc legrégebbi műemlékei a XVIII. század végéről, a XIX. századból, de leginkább az 1900-as évek első feléből valók.

1823-ban épült fel a Miskolci Nemzeti Színház, az ország első kőszínháza, de ez csak az ország mai területére igaz, mivel az első a kolozsvári volt. Wesselényi Miklós báró kezdeményezésével és támogatásával jött létre, s hírességek káprázatos sora lépett fel falai között. A színház első igazgatója Latabár Endre volt, a híres Latabár-színészdinasztiából.

Déryné olyan sikereket ért el itt, hogy miskolcinak számították, sőt halálát követően jelképes síremléket állított neki a város őt imádó közössége. 1880-ban az épületet átépítették, modernizálták. Ekkor emelték rá a tűztoronyként szolgáló tornyot.

Az 1990-es években az épületet kibővítették az eredeti méret kétszeresére. Ez a klasszicista és neobarokk stílusú épület a színházi előadások mellett többek között olyan rendezvényeknek nyújt otthont, mint a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál. 2001 óta rendezik meg nyaranta, világhírű operaénekesek és operaegyüttesek részvételével. Ma öt színpad található a 16 000 m² területű épületegyüttesben. Ma már kamaraszínház, bábszínház is működik Miskolcon.

Miskolci Nemzeti Színház

Sokáig úgy tartották, Miskolc a legszebb környezetű legszürkébb város. Ez az állítás azonban manapság már nem állja meg a helyét. A dinamikusan terjeszkedő város magába szippantotta az őt körülölelő festői környezetet.

Többek között: Tapolca hőforrásait, barlangfürdőjét, Hámor tavát, Lillafüred vízesését, a diósgyőri várat, Ó – és Újmassa ipartörténeti emlékeit, Csanyik vadasparkját, az Egyetemváros campusát, Hejőcsaba kastélyát, kastélyparkját, Görömböly pincesorát, az Avas-hegy temetőjét és kilátóját. Ez utóbbi a város jelképe.

A diósgyőri vár

Az egyetem épületei Miskolcon, az Egyetemváros nevű városrészben kb. 85 hektár területet foglalnak el. A Miskolci Egyetem – elsőként a hazai felsőoktatási intézmények közül – 2008 -ban elnyerte a Felsőoktatási Minőségi Díjat. A Bartók Béla Zeneművészeti Intézet, amely 1997 óta az egyetem része, a belvárosban található az ún. Zenepalotában. A Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar 2000 óta tartozik az egyetemhez, ez Sárospatakon található.

A Miskolci egyetem főbejárata

A város területén több hatalmas park szolgáltatja a friss levegőt és biztosítja a kellemes kikapcsolódást a pihenni vágyók számára. Ezek közül az egyik legnépszerűbb a  Népkert. 56 921 m²-es területével Miskolc belvárosának legnagyobb parkja, melyet az 1870-es években alakítottak ki. Ekkor még ez a rész a város szélének számított. A II. világháború után Miskolc területe gyors növekedésnek indult, s így a park gyakorlatilag a belváros része lett. Az elkövetkezendő pár évtizedben villanegyeddé alakult, s napjainkban is szép villák ékeskednek itt.

A Népkert

A rendszerváltás óta a település kulturális és idegenforgalmi szerepét igyekszik erősíteni. Míg egybeforrt Nagymiskolc városa, a városmag is megmutatta, hogy kiaknázatlan értékeket rejtett a gondozatlanság mögött.

Miskolc megérdemli, hogy ezért a nagy igyekezetért elismerésül meglátogassuk!

A diósgyőri védett gesztenyesor hűs árnyékában végigsétálva érhetjük el Nagy Lajos király egykori kedvenc várát, amelynek jelentősége akkor nőtt meg, amikor I. Lajos Lengyelország trónját is elfoglalta, és Diósgyőr királyi székhellyé vált. A négysaroktornyos, fényes lovagvárban, Buda és Krakkó között félúton, sokszor hónapokig tartózkodott az uralkodó és udvartartása. Nagy Lajos király halála után Diósgyőr vára és a hozzá tartozó birtok, a királynék vidéki rezidenciája volt. 1526-ig hat királyné kapta jegyajándékba, köztük Mátyás felesége Beatrix, ezért is emlegették Diósgyőr várát “a királynék jegyruhájaként”.

Napjainkban a Vár kulturális rendezvényeknek, koncerteknek, színházi előadásoknak ad otthont. Falai között Vármúzeum működik, a középkori élethez kapcsolódó látványos kiállításokkal.

TÖRTÉNELMI PANOPTIKUM A Kazamatában a virágzó középkor életét bemutató Panoptikum tekinthető meg. A nemesek fényűző szórakozását, a lovagi tornát, a középkori vásári forgatagot, Magyar György legendáját, Kassa város címeradományozási ceremóniáját valamint Nagy Lajost nemesei és lovagjai körében, láthatják Közép-Európa legnépesebb történelmi panoptikumában.

TURINI BÉKEKÖTÉS RATIFIKÁLÁSA Az északkeleti toronyban, Nagy Lajos egykori kandallós szobájában, az 1381-es Turini békekötést megörökítő Panoptikumot tekinthetik meg, amely a király Velencei hadjáratát zárta le.

FEGYVER- ÉS PÁNCÉLTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS A Rondellában, a fegyverek és páncélok fejlődéstörténetét bemutató kiállításon a X. századi normann viseletektől egészen a Hunyadiak korában készült, fényes lovagi páncélokig láthatják a Hencz István páncélverő mester által készített másolatokat. A kiállítás különlegességeként két elképzelt várostromba is bepillanthatnak.

VÁRTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS Az északnyugati torony tetejéről megcsodálhatják a bükki panorámát, a toronyban pedig megtekinthetik a Vártörténeti Kiállítást, legékesebb darabjával, a teljes egészében helyreállított XV. századi cserépkályhával.

ÉREMVERDE Az északnyugati toronyban található a királyi éremverde, ahol működő golyóspréssel vagy kézi éremverőkkel saját kezűleg készíthetik el Mátyás aranyforintját vagy Nagy Lajos dénárját.

XVI. SZÁZADI DÍSZÁGYÚ Az ötszögletű olaszbástyán álló, működőképes ágyú jeles alkalmakkor eldördülő díszlövésének erőteljes hangját, a környékbeli hegyek visszhangozzák.

KRONOSZKÓP A látcsőhöz hasonló szerkezet segítségével megismerhetjük a vár Mátyás király korabeli állapotát, a reneszánsz királyi palotát.

Elérhetőségek:

Diósgyőri vár 3534, Miskolc Vár u. 24.

Nyitva tartás: május 1. – szeptember 30. 09:00 – 18:00 október 1. – április 30. 09:00 – 17:00

A belépőjegy ára tartalmazza a tárlatvezetést, amely minden óra 15. és 45. percében indul.

Jegyárak: Felnőtt: 900 Ft Diák / nyugdíjas: 600 Ft

Információ, csoportos bejelentkezés: 06/46-533-355 E-mail: info@diosgyorivar.hu Honlap: http://www.diosgyorivar.hu

A Lézerpont Látványtár Miskolc kulturális turizmusának egyedi színfoltja. A kiállítások témakörei eltérőek, ikonszerűek, egyféle történelmi mozaikként számos területre tehet gondolati kirándulást az érdeklődő a 600 m2-en kiállított tárgyak révén. Olyan látványnak lehet részese az utazó, ahol egy helyen ismerkedhet meg a Kárpát-medence legnagyobb látogatható viseletgyűjteményével, nagyapáink lassan feledésbe merülő kismesterségeivel, az ötvenes évek sajátos tárgyi kultúrájával, vagy a különleges ásványok és az optikatörténet sokszor titokzatos világával.

EURÓPA LEGNAGYOBB NÉPVISELETI KIÁLLÍTÁSA:

A Kárpát-medence népviseleteiből A Kárpát-medence népeinek és nemzetiségeinek viselet kiállítása, ahol több mint 300 eredeti öltözet található egy helyen, és ami különleges, hogy ilyen sokféleségben és a viseléséhez hasonló körülmények közötti bemutatásra az 1896-os Millenniumi Kiállítás óta nem volt példa. A kiállításon töltött idő a XX. század első felében elkezdett – ma már reménytelenül lekésett – negyedévszázados, több ezer kilométeres utazást helyettesítő élménnyel ajándékozza meg a látogatót. A rendkívüli látványban rejlő – mással nem pótolható – lehetőség is megnyílik amikor az egymástól szemmel elérhető távolságra lévő mezőkövesdi, nyitrai, kéméndi, máramarosi, torockói, vistai, kalocsai, ecseri, sióagárdi, kapuvári, és még több száz viselet mintakincsét, fejdíszeit, anyagválasztását, és más részleteit együtt látva kialakulhat egy átfogó hiteles kép a néprajz egyik kevéssé ismert értékéről, a népviseletekről.

MAGYARORSZÁG LEGNAGYOBB ÁLLANDÓ KORTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁSA AZ 1945 – 1968 KÖZÖTTI IDŐSZAK TÁRGYI KULTÚRÁJÁBÓL

„Népszuper” – Kiállítás a közelmúlt tárgyaiból A II. világháborút követő időszak, amelyet a történelem sajátos vargabetűjeként is jellemezhetünk, különös tárgyi kultúrát teremtett. Jelszavai, szimbólumai és központilag irányított ízlése rányomta bélyegét a mindennapok embere által használt eszközökre is. A kiállítás betekintést enged az időszak hangulatába: eredeti csomagolású cigaretták, csokoládék ugyanúgy megtalálhatók itt, mint reklám- és politikai plakátok, a mozgalmi élet relikviái, rádiók, tv-k, játékok, képzőművészeti alkotások, kitüntetések, oklevelek és giccsek, de láthatóak az 1945–68 közötti időszakban gyártott motorkerékpárok alaptípusainak működőképes darabjai is.

Eltűnő kismesterségek Az iparos szakmák munkakörülményei, gépei, szerszámai és a munkájuk során felhasznált anyagaik ismerhetők meg: borbély, szabó, órás, suszter, kádár, kerékgyártó, asztalos, szatócs, kovács, szíjgyártó-bőrös- táskás. Sallangvászon, fergettyű, cakkrádli, kecskeláb, agykarika, pomádé tok, húzó klóbni, brillantin doboz, csinmetsző, vonómérő, tapaszalj gyalu, kössü kézi sikattyú, tűzpart – néhány tárgy neve, amely a ma emberének már ismeretlenül hangzik, a kiállítást végig nézve azonban megismerhetővé válna.

… további kiállításaink:

Erdélyi ásványok A mélyművelésű, meleg vizes bányaüregekből származó különleges ásványok évmilliók üzenetét hordozzák. Felszínre hozásuk a lelkes gyűjtők számára lehetetlen, hiszen az erdélyi nemesfém bányák soha nem tartoztak a könnyen elérhető helyek közé. Ettől és az egyes darabok méreteitől és hihetetlen formagazdagságuktól is különlegesek az itt látható természeti csodák. A világ más részeiről származó ásványokkal együtt megcsodálható, mire is képes a természet. Irodagép-történelem Az első ipari méretekben előállított írógépek – a XIX század végén – az amerikai Yost & Remington fegyvergyár termékei voltak. Az írógép fejlődése a számítógépek tömeges megjelenésével ért véget. Az irodagépek fejlődéstörténetének külön fejezete az írásjelek távolra továbbítására alkalmas – és a kiállításon is látható – távíró és a telex megjelenése. Az egyre nagyobb tömegű számolási feladat elvégzésére a számolótáblák, a logarlécek és a mechanikus számológépek megjelenése jelentett megoldást.

Régi optikai eszközök Az ember mindig szeretett volna az érzékszerveinek korlátaitól megszabadulva vizsgálódni. Így születhetett meg a fénytörést hasznosító alkalmazott tudomány: az optika és a finommechanika fejlődése forradalmi eredményeket hozott minden természettudományi területen. A kiállítás bemutatja az optomechanikai eszközök fejlődéstörténetét, 1780-tól több mint 100 féle mikroszkópot, a fényképezés, a filmezés, a térképészet eszközeit, valamint láthatóak a szemüvegek és a távcsövek fejlődésének egyes állomásai is.

További információt a www.nepviseleteink.hu honlapunkon talál.

Cím: 3531 Miskolc, Győri kapu 57.

Nyitva tartásunk: hétfőtől – péntekig 9.00 – 18.00 óráig, szombaton 9.00 – 14.00 óráig. Bejelentkezés: informacio@lezerpont.hu Telefon: 06-46-428-111, 428-112