Szilvásvárad ismert és elismert üdülő és kirándulóhely. A Bükk lábánál fekszik, a hegységtől északnyugatra, a tenger szintje felett mintegy 345 méterrel. A község határában terül el a  Szalajka-völgy, mely a Bükki Nemzeti Park része, természetvédelmi terület.

Szilvásvárad légifelvétel

Az itt magasodó hegy belsejében a Szalajka-patak vizének ereje megdöbbentő barlangrendszereket alakított ki. A hegyalja szoknyafodraiban az oldott mészkő folyamatosan kirakódik, így a forráspatakok felső szakaszán laza kőszövet alakul ki. Ezt a csodálatos jelenséget tárja elénk a sokunkat ámulatba ejtő  Fátyol-vízesés .

Szalajka-völgy  Fátyol-vízesés

A Bükk hegység környékét már lakta a kőkori ember. Az Istállóskői-barlangban az ásatások 35–40 000 éves leleteket hoztak napvilágra. A honfoglalás után az Ug nemzetséghez tartozó vadászok lakták az Uppony, Dédes és Szilvásvárad közötti területet.

Feltételezhető, hogy a 12. században a Miskóc nemzetségbe tartozó Borsok birtoka volt egészen 1332-ig, mikor is Károly Róbert a Széchyeknek adományozta. Ez időről ismerjük a község nevének azon írott alakját, ahol földesúri jobbágyfaluként szerepel Warad formában.

1365-ben I. Lajos kezébe kerül Éleskővár, Gerennavár és így Wárad is. Ezúton tehát Wárad lakossága királyi várnép lett. 1373-ban a falu nevét már Zylvaswaradnak írták. 1438-ban a király a Palóczyaknak adományozta a birtokot, így a falu ismét jobbágyfalu lett. A Palóczyak után a Perényiekhez került a birtok, és ők az “akié a föld, azé a vallás” elvén reformátussá térítették lakóit. Itt épült hazánk egyetlen református körtemploma.

1666-ban az uradalom Keglevich Miklós gróf tulajdonába került, és egészen 1894-ig a Keglevich család tulajdonában is maradt. Ez idő alatt jelentek meg itt az első manufaktúrák. A Szalajka-völgyben keménycserépgyár és téglagyár, valamint üveghuták, vashámorok, hamuzsírfőzők üzemeltek. A Keglevichek idején épült a klasszicista stílusú református kerektemplom, az új grófi kastély, számos uradalmi épület, az iskola és a református temető.

A Keglevichek után Erdődy Rudolf lett a település birtokosa, majd 1900-ban a cseh lovag Wessely vásárolta meg az ekkor a Szilvásnak nevezett területet, ahová ipari létesítményeket telepített.

Az iparvasúton keskeny nyomtávú kis gőzmozdony húzta a kocsikat, hordta a mészkövet a Szalajka-völgyben épített sodronypálya végállomásáról a mészüzembe. 1966 óta az egykori iparvasút kirándulóvonatként működik.

A kisvasút

1906-ban a magyar királyi belügyminiszter a falu nevét a mai formájára, Szilvásváradra módosította. 1914-től az új tulajdonos Pallavicini Alfonz Károly őrgróf lett. Ő építtette a katolikus kápolnát 1924-ben, és területet adományozott a katolikus temető létrehozásához.

1983-ban nyitotta meg kapuit az Orbán-ház. Az 1880 körül épült ház az itteni népi építészet szép példája. Egykori tulajdonosa az 1700-as években nemesi címet kapott Orbán család volt. Ma múzeumi kiállítóhely.

Az Orbán-ház

Ez időtájt a turistáknak nem volt könnyű dolguk, ha a Szalajka-völgyben akartak barangolni, ugyanis a területet kerítéssel vették körül, és csak nehezen beszerezhető engedéllyel engedték be a látogatókat.

1971-74-ben megépült a Szalajka-völgyben az erdei múzeum. A Bükkbe vezető tanösvény végén magasodó Millenniumi Kilátó, a börtönmúzeum és helytörténeti kiállítás is nyitott kapukkal várja a településre érkező vendégeket.

A lipicai ménest 1952-ben telepítették a Szilvásvárad fölötti Csipkéskútra. 1976-ban építették fel a Szalajka-völgy bejáratánál a lovas stadiont, majd 1980-ban a fedett lovardát, ahol minden évben lovas versenyeket rendeznek. A törzsménistálló, a kocsimúzeum, a lovastörténeti kiállítás, a legelő ménes megtekintése mind-mind felejthetetlen élményt nyújt.

Szilvásváradon található Magyarország egyetlen egycsöves bobpályája és hazánk első kalandparkja, mely kihívások sokaságával várja az elszánt látogatókat.

A Bükkbe vezető tanösvény végén magasodó Millenniumi Kilátó, de börtönmúzeum és helytörténeti kiállítás is várja a településre érkező vendégeket.

A völgyben elénk táruló patakok, vízesések, pisztrángos tavak csodás látványt nyújtanak. Az Ősember-barlang, a múzeumok, a vadaspark látogatása elengedhetetlen része a kirándulásnak, akárcsak az erdei kisvasúttal történő utazás. A Szalajka-völgy, ahol a látogatók szabadon élvezhetik a csodás környezetet, a friss, tiszta levegőt, a nyugalmat.

Hangulatos éttermek, négycsillagos wellness-szállodák, panziók és magánszálláshelyek, valamint egész évben programok sokasága várja az ide látogató turistákat. A gasztronómia szerelmesei is elégetten távoznak egy itteni hangulatos kis vendéglőben elköltött ebéd után. Gondoljunk csak a helyben tenyésztett pisztrángra, amely akár sütve, akár füstölve fenséges étek.

A természet bőkezűen mérte ajándékait, amikor Szilvásvárad került sorra! Győződjön meg erről mindenki saját maga!

Ha meghalljuk e nevet, Egerszalók, legtöbbünknek először a gyönyörű környezetben fekvő, méltán népszerű gyógyhatású fürdő jut eszünkbe. A falu területén felbukkanó gyógyvíz népszerűsége még az egri borokén is túltesz. Ez persze nem azt jelenti, hogy ez utóbbit megvetnék az idelátogatók, sőt, sokan a két élvezet együttes mívelésére esküsznek.

A domboldalon lefolyó víz csodálatos természeti képződményt – 120 négyzetméteres mészkőlerakódást – épített ki.

A vidék további geológiai látványosságai a “kaptárkövek“. Ezek a kúp alakú képződmények valószínű, hogy a vulkáni utóhatások következtében feltört kovasavas meleg vizek hatására erősebben átkovásodott riolittufa maradványai.

A víz már a földtörténeti időkben is munkálkodhatott ezen a vidéken, ennek ékes bizonyítéka a földből minduntalan előbukkanó riolittufa. E könnyen alakítható kőzetbe barlanglakásokat vájtak, melyek közül néhányban még manapság is laknak.

Szalók a honfoglalás óta lakott hely volt, a Szalók nemzetség ősi birtoka. 1551-ben, a török hódoltság idején végzett összeírás szerint csak 17 család élt itt. Két évvel később Szalók ismét pusztává vált, azonban hamarosan újranépesedett. 1579-ben a települést már Egyházasszalók néven írják az okiratok.

Az 1550-es évektől és 1930-as évekig Szalók többször vált néptelenné, de mindig újranépesedett. 1731-ben főleg német telepesek kerültek a községbe, majd a 18. század közepétől ismét sok magyar érkezett.

A feltörő hévíz sokáig szabadon folyt el, s a belőle kicsapódó habzóan fehér mészkőtornácokból medencét hozott létre. A természet ily módon egy gyógyvízzel teli hatalmas “káddal” ajándékozta meg az embereket. Amikor aztán már messzi tájakról is ide jártak fürdőzni a népek, a növekvő igények kielégítése érdekében hozzáláttak a gyógyfürdő fejlesztéséhez.

A kálciumot, magnéziumot tartalmazó hidrogénkarbonátos gyógyvíz jótékony hatását felismerve a falu mára a gyógyturizmus központja (Salt Hill Thermal Spa). E gyógyerő főleg csontsérülések, ízületi és reumatikus bántalmakban szenvedők részére nyújt enyhülést.

Egerszalókon azok számára is biztosított a kellemes kikapcsolódás, akik kevésbé kedvelik a fürdőzést. A Laskó-patak felduzzasztásával kialakított tó a környék legnagyobb vízfelülete, mely kitűnő horgász- és kirándulóhely.

Amíg a nagyszülők áztatják sajgó porcikáikat, addig a család mozgalmasabb kikapcsolódásra vágyó tagjai bebarangolhatják e csodás környéket. A hosszas kirándulás után semmire nem vágynak majd jobban, mint hogy ők is megmerítkezhessenek a gyógyvízben!

Bélapátfalva nevét a Bél nemzetségtől kapta. Az apátság alatt hamar kis település jött létre Apátfalva néven, majd 1903-ban Bélháromkúttal egyesült, így kapta a Bélapátfalva nevet.

Itt található Magyarország egyetlen, máig sértetlenül fennmaradt román stílusú cisztercita temploma, mely nemzetközileg is számon tartott műemléki nevezetesség. A kereszt alakú apátságot 1232-ben, II. Kilit egri püspök alapította a ciszterci szerzeteseknek. Ez a remekmű a francia építkezés egyetlen hazai románkori temploma. 1966-ban állították helyre, és szintén ekkor tárták fel a ciszterciek egykori kolostorának romjait. Ugyanitt, izgalmas helytörténeti kiállítás várja az érdeklődőket.

Az apátságtól induló tanösvény 4 km hosszú, ami a Bélkő csúcsán magasodó kilátóhelyen végződik. A településen vezet keresztül az országos kéktúra, kirándulásra csábítva az odalátogatókat.

Bélapátfalván megcsodálhatjuk továbbá az 1750-ben épült Gilitka-kápolnát, mely gyönyörű műemléket Szent Anna tiszteletére szenteltek. A Gesztenyés Kiállítóházban érdekes állandó és időszaki kiállításokat tekinthetünk meg.

Ha elfáradtunk a hosszú sétában, megpihenhetünk a bélapátfalvai horgásztó partján, tovább gyönyörködve a természet szépségében.