Kalocsa


Kalocsa egyidős a magyar állammal. A települést eredetileg a Colocsa (ejtsd: Koloksza) névvel illették, valószínűleg azért, mert a “colosa” mocsaras, lápos területet jelent, mely “vendégmarasztaló” talajtípus akkoriban jellemző volt a környéken. Később, a török időkben a helytelen fordításoknak köszönhetően Kalokia néven emlegették a várost. A település magyarosított neve először az 1750-es években bukkant fel.

800px-Kalocsa_-

Az érseki palota és a főszékesegyház

A város egyike a négy magyarországi római katolikus érseki székhelynek. Legnevezetesebb épületei közé tartozik az érseki palota, mely megépítését 1775-ben Batthyány József érsek kezdeményezte. A barokk stílusú palotába az egykoron itt  magasodó vár bástyáját is beépítették.  Az épület könyvtári szárnyában kapott helyet a híres főszékesegyházi könyvtár, melyet rokokó stílusú faburkolat bélel. A palota kápolnájának és dísztermének falait színes freskók borítják. A díszterem fényét emeli, hogy itt áll Liszt Ferenc zongorája, melyen a mester több hangversenyt is adott.

A kalocsai főszékesegyház Magyarország egyik legrégebbi székesegyháza. Ez az impozáns barokk épület méreteivel és díszítettségével kápráztatja el a látogatót. A főszékesegyház égbetörő tornyaiban hét harang foglal helyet, ezek közül egy használaton kívüli.
Az első székesegyházat 1050 előtt építhették, melyről csak az ásatások alapján vannak sejtéseink.
1795. július 18-án délután villám sújtotta a főszékesegyházat, melynek egy része a tűz martalékává vált. A felújításkor készültek el a templom stílusától jelentősen eltérő, klasszicista rézsisakok.

1908-1912-ben jelentős felújítást és ásatásokat végeztek a templom körül. A mai berendezés egy része ekkor készült, illetve a szentély fölé, a tetőgerincre ekkor épült a torony. A főhajót megmagasították, a nyugati és a déli bejárathoz szélfogóval ellátott ajtókat készítettek, a szentély köré pedig sugárkápolnák épültek. Az I. világháborúban a harangokkal együtt elvitték a torony és templomtető rézfedését is, melyet 1922-ben pótoltak.

Hazánkban Szeged és Kalocsa környéke a két fő paprikatermő vidék.
A legenda szerint ebben a két régióban az emberek átlagéletkora magasabb volt, mint az ország többi részén, ami a tudósok szerint a sok pirospaprika fogyasztásának volt köszönhető.
A magyar őrölt pirospaprika külföldön is kedvelt fűszerfajta.

Egy másik nevezetesség, amiről e város világszerte ismert a kalocsai népi hímzés.
A kalocsai, a szabadrajzos és a kevert öltési módokat szabadon felhasználó népi hímzések csoportjába tartozik. A ritmikusan visszatérő díszítések esetében is elég gyakran akad olyan motívum amelyen apróbb változtatás van. Nem fordulhat elő, hogy Kalocsán egy kis terítőt kétszer egyformán varrna valaki!

Kalocsai_hungarian_dress

Minden nyáron itt kerül megrendezésre a Kék Madár Fesztivál, ahol változatos programok, kézműves mesterek vására és játszóház várja az érdeklődőket. Egész évben képzőművészeti és népművészeti kiállítások, klasszikus, jazz és népzenei koncertek, operaelőadások szórakoztatják a nagyközönséget.

Kalocsán bizony nagy kanállal ehet a kultúrára éhes  látogató !












Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*