Aggtelek


Aggtelek, Miskolctól 50 kilométerre északnyugatra, közel a szlovák határnál fekszik. Az „Aggtelek” szó az „agg” (ó, régi) melléknév és a „telek” (faluhely) köznév összetételével alakult ki. Korábban, egy 1295-ös iratban „Novák” néven említették e helyet. E szláv szó jelentése: „új telepes”.

A terület az őskor óta lakott, itt kerültek elő az ún. bükki kultúra tárgyi leletei. A honfoglalás idején benépesült a környék, azonban a tatárjárás után hosszú évtizedekre lakatlan maradt.

Aggtelek

A környék újra benépesült, de sajnos komoly pusztítást okozott az 1858-as tűzvész, majd a II. világháború idején a frontvonal közelsége szintén nagy csapást mért e településre.

Azonban ezen a helyen található a természetnek egy olyan csodája, amit sem tűzvész, sem háború nem tudott elpusztítani.
A Baradla–Domica-barlangrendszer, mely Magyarország leghosszabb, legrégebben kutatott, évszázadok óta látogatott cseppkőbarlangja.

Összhosszúsága a Szlovákiában nyíló, vele egy rendszert alkotó, 5,3 km-es Domica-barlanggal együtt meghaladja a 25,5 km-t. Természetes bejárata Aggtelek község határában, a messziről fehérlő magas sziklafal tövében nyílik. A Jósvafő községig húzódó főág hossza 7 km. Az átlag 10 m széles, 7–8 m magas sziklaalagút, néhány helyen hatalmas teremmé szélesedik. A főághoz több rövidebb-hosszabb mellékág csatlakozik.

A barlang jelentős részét változatos színű és formájú páratlan látványosságot nyújtó cseppkövek díszítik. Természetes bejárata ősidők óta nyitott, ott a neolitikum embere is menedékre talált.

800px-Aggtelek02

Első írásos említése 1549-ből származik. Felmérést elsőként 1794-ben Sartory József végezte el, s 1825-ig a barlangnak csak 1,8 km-es hossza volt ismert.
Erről a szakaszról 1802-ben készült egy térkép, mely a barlang első, nyomtatásban is megjelent térképe.
Vass Imre mérnök 1825-ben áthatolt a barlang addigi végpontját jelentő Vaskapu vizén, s feltárta az 5 km-es főágat.

A barlanglátogatás megkönnyítése érdekében az első kiépítést 1806-ban végezték el. 1890-ben a Vörös-tónál mesterséges kijáratot létesítettek. 1922-ben a barlang újabb 500 méteres szakaszát tárták fel.
A Domica- és Baradla-barlang kapcsolatát 1932-ban a Styx-patak szifonjain áthatolva, dr. Kessler Hubertnek sikerült bebizonyítania.

E természeti kincs felfedezése óta komoly megbecsülésnek örvend. Hazánk nagyjai közül is sokan megcsodálták.
Csokonai Vitéz Mihály 1801. július 05-én látogatta meg a cseppkőbarlangot, Petőfi Sándor pedig felvidéki utazása során, 1845. május 24-én járt itt, s nevét bevéste a barlang falába. Élményeit az „Úti jegyzetek” című munkájában írta le.

A barlang, az 1985 -ben alapított Aggteleki Nemzeti Park területén található. Ez volt az első olyan nemzeti park az országban, amely kimondottan a geológiai értékek, a vidék felszíni karsztjelenségei és a híres cseppkőbarlangok védelmére alakult meg. A park területén sok védett növény- és állatfaj is előfordul. De nem csak természeti, hanem kulturális és történeti érdekességekben is bővelkedik. A rudabányai ősemberszabású-lelőhely világviszonylatban is kiemelkedő jelentőségű. Az itt talált emberszabásúak (Rudapithecus hungaricus) kb. 10 millió éve éltek ezen a területen.

Természeti értékeinek köszönhetően a település ma turisztikailag kiemelt jelentőségű. Az UNESCO 1995. december 06-án az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait, köztük a Baradla-Domica barlangrendszert a világörökség  részévé nyilvánította.

Az Aggteleki Nemzeti Park egész évben nyitott kapukkal várja a látogatókat!






Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*