Miskolc


Miskolc egyetemi város, a megye és környéke gazdasági, kulturális központja. Északkelet-Magyarország legnagyobb városa, egyben az ország legrégebben lakott területe.  Ez utóbbi tényt több mint 70 000 éves paleolit kori leletek bizonyítják.
A hely a Miskóc nemzetségről kapta nevét, mely néven 1173 körül elsőként Anonymus említi a Gesta Hungarorumban.

800px-Kazinczy_street

Kazinczy utca

A város folyója a Szinva, mely 1878-ban elárasztotta a települést. A török is feldúlta, több tűzvész pusztított, s a II. világháborút szintén megszenvedte a város.
Nem csoda hát, hogy Miskolc legrégebbi műemlékei a XVIII. század végéről, a XIX. századból, de leginkább az 1900-as évek első feléből valók.

1823-ban épült fel a Miskolci Nemzeti Színház, az ország első kőszínháza, de ez csak az ország mai területére igaz, mivel az első a kolozsvári volt.
Wesselényi Miklós báró kezdeményezésével és támogatásával jött létre, s hírességek káprázatos sora lépett fel falai között. A színház első igazgatója Latabár Endre volt, a híres Latabár-színészdinasztiából.

Déryné olyan sikereket ért el itt, hogy miskolcinak számították, sőt halálát követően jelképes síremléket állított neki a város őt imádó közössége.
1880-ban az épületet átépítették, modernizálták. Ekkor emelték rá a tűztoronyként szolgáló tornyot.

Az 1990-es években az épületet kibővítették az eredeti méret kétszeresére.
Ez a klasszicista és neobarokk stílusú épület a színházi előadások mellett többek között olyan rendezvényeknek nyújt otthont, mint a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál. 2001 óta rendezik meg nyaranta, világhírű operaénekesek és operaegyüttesek részvételével.
Ma öt színpad található a 16 000 m² területű épületegyüttesben.
Ma már kamaraszínház, bábszínház is működik Miskolcon.

Miskolc_National_Theatre_11

Miskolci Nemzeti Színház

Sokáig úgy tartották, Miskolc a legszebb környezetű legszürkébb város. Ez az állítás azonban manapság már nem állja meg a helyét. A dinamikusan terjeszkedő város magába szippantotta az őt körülölelő festői környezetet.

Többek között: Tapolca hőforrásait, barlangfürdőjét, Hámor tavát, Lillafüred vízesését, a diósgyőri várat, Ó – és Újmassa ipartörténeti emlékeit, Csanyik vadasparkját, az Egyetemváros campusát, Hejőcsaba kastélyát, kastélyparkját, Görömböly pincesorát, az Avas-hegy temetőjét és kilátóját.
Ez utóbbi a város jelképe.

A diósgyőri vár

Az egyetem épületei Miskolcon, az Egyetemváros nevű városrészben kb. 85 hektár területet foglalnak el. A Miskolci Egyetem – elsőként a hazai felsőoktatási intézmények közül – 2008 -ban elnyerte a Felsőoktatási Minőségi Díjat.
A Bartók Béla Zeneművészeti Intézet, amely 1997 óta az egyetem része, a belvárosban található az ún. Zenepalotában. A Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar 2000 óta tartozik az egyetemhez, ez Sárospatakon található.

800px-UnivMiskolc_Main

A Miskolci egyetem főbejárata

A város területén több hatalmas park szolgáltatja a friss levegőt és biztosítja a kellemes kikapcsolódást a pihenni vágyók számára.
Ezek közül az egyik legnépszerűbb a  Népkert. 56 921 m²-es területével Miskolc belvárosának legnagyobb parkja, melyet az 1870-es években alakítottak ki. Ekkor még ez a rész a város szélének számított. A II. világháború után Miskolc területe gyors növekedésnek indult, s így a park gyakorlatilag a belváros része lett.
Az elkövetkezendő pár évtizedben villanegyeddé alakult, s napjainkban is szép villák ékeskednek itt.

800px-MiskolcNepkert

A Népkert

A rendszerváltás óta a település kulturális és idegenforgalmi szerepét igyekszik erősíteni.
Míg egybeforrt Nagymiskolc városa, a városmag is megmutatta, hogy kiaknázatlan értékeket rejtett a gondozatlanság mögött.

Miskolc megérdemli, hogy ezért a nagy igyekezetért elismerésül meglátogassuk!


Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*