Szeged


Szeged az ország legmélyebben fekvő városa. Méretét tekintve a magyarországi városok között negyedik a sorban. A Tisza és a Maros folyók összefolyásánál, a Tisza jobb partján, a tiszai ártérből kiemelkedő szigeteken jött létre. A terület az újkőkor (Kr.e. 5000) óta lakott. Az itt élő lakosság fokozatosan betömte a szigetek közötti mélyedéseket, mocsarakat, így a városterület egységessé vált.

Szeged-tisza3

Szegednél a Tisza

A magyarság letelepedését elősegítette a táj legeltetésre, vízi életre, hajóközlekedésre egyaránt alkalmas összetétele.

Először egy 1183-ban kelt oklevélben említik Szegedet (Ciggedin) a marosi sóhajózással kapcsolatban. Már I. István király felismerte a marosi sóhajózás jelentőségét, ami e torkolati vidéknek megerősítését és ezzel virágzó településsé fejlődését eredményezte. Szeged volt az Erdélyből a Maroson leúsztatott só elosztására legalkalmasabb hely, ahol fontos vízi- és szárazföldi utak találkoztak. A város a sószállító hajók kikötőjévé és országos sólerakóhellyé vált.

A tatárjárás idején a város lakói a közeli mocsarakba menekültek, majd a veszély elmúltával visszatértek és újra felépítették lerombolt városukat.
IV. Béla király 1246-ban Szegedet városi rangra emelte. A szegedi királyi kővár 1260 és 1280 között épült fel, mely a sószállító utat védte.
Szeged Dél-Magyarország legjelentősebb városává fejlődött. Luxemburgi Zsigmond király fallal vette körül a várost, s 1498-ban Szeged szabad királyi városi rangot kapott.

1525-ben és 1526-ban a török sereg átvonult a városon, kifosztotta, majd 1542-43 telén elfoglalta. Ennek következtében a lakosság jelentősen szétszóródott.
1522-ben Szegednek 7000 lakosa volt.
A város 1686 őszén szabadult fel a török uralom alól, ekkorra már csupán 2000 fő lakta.

Azonban még ebből a nehéz helyzetből is származott valami haszon, hiszen a helybéliek a török tímároktól lesték el a világszerte ismert puha lábbeli készítésének titkát.
Bizony, ez nem más, mint a híres-nevezetes “szögedi papucs”.

Ezt követően újra beindult a sókereskedelem.
Szeged 1819. május 21-én III. Károly királytól megkapta szabadalomlevelét és a jelenleg is használt címerét. Ezt a napot a város polgárai “Szeged napja”-ként ünneplik minden évben.

Az elkövetkezendő évek során Szeged sokat fejlődött. Tudományos előadásokat tartottak, színdarabokat adtak elő, gimnáziumot alapítottak.
Ezek az évek azonban nemcsak fejlődést és felvilágosodást hoztak. 1728 és 1744 között több boszorkányper is zajlott a városban.

1869-ben megnyílt Pick Márk boltja, a mai híres Pick Szalámigyár elődje, mely gyár termékére méltán lehetünk büszkék, hiszen ez a fenséges csemege nemzetközi hírnévre is szert tett.

1879. március 12-re virradó éjjelen a természet hatalmas csapást mért Szegedre. A  Tisza átszakítva a petresi gátat elöntötte a várost. 5723 házból csak 265 maradt épen, és 165-en az életüket veszítették. A város 70 ezer fős lakosságának nagy részét más településekre költöztették.

Ferenc József látogatásakor azt ígérte, hogy Szeged szebb lesz, mint volt. A császár megtartotta ígéretét, az elkövetkezendő pár évben a romok helyén új, modern város épült. Több európai nagyváros  (Bécs, Berlin, Brüsszel, London, Párizs, Róma) segített az újjáépítésben. A helybéliek hálából a szegedi nagykörút egy-egy szakaszát ezekről a városokról nevezték el.

1908. október 1-jén indult útnak az első villamos. A menetdíj elég drágának számított. A villamosok ebben az időben a személyszállítás mellett teherszállítással is foglalkoztak.

A második világháború sok szenvedést hozott. A szövetséges légierő 1944. június 2-án kezdte meg légi hadműveletet. A rendező pályaudvar volt a cél, azonban a bombaszőnyeg elcsúszott, így a környező házakban keletkezett a legtöbb kár. A város háborús vesztesége 4728 fő, melyből hozzávetőlegesen 2500–3000 fő katona, aki a Don-kanyarnál esett el.

1962-ben Szeged lett Csongrád megye székhelye. Teljesen új városrészek épültek, a város könnyűipari és élelmiszeripari központ lett. Szegeden és környékén a mai napig fűszerpaprikát termesztenek és dolgoznak fel, mely nemes por a Pick szalámi méltó összetevője.

Szeged, az oktatás szempontjából is nagy jelentőséggel bíró város. A Szegedi Tudományegyetem Magyarország egyik legnagyobb egyeteme.

“A világ egyetemeinek tudományos rangsorolása”- listán a Szegedi Tudományegyetem az ország legjobb minősítésű egyeteme.

Szegedi_egyetem_1

A Szegedi Tudományegyetem központi épülete

Napjainkban Szeged a régió legfontosabb városa. A turisták körében is igen népszerű. Egyik legfőbb vonzereje a Szegedi Szabadtéri Játékok, mely látványosság 1931 óta, nyaranta kerül megrendezésre. Gyakran világhírű operaénekesek, színészek lépnek fel, akik esténként 4000 nézőt vonzanak a Dóm térre.

A Dóm a szegedi városkép igen jellegzetes eleme, XX. századi egyházi építészetünk egyik legmonumentálisabb alkotása, hazánk negyedik legnagyobb temploma.
Építését az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból
, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák.

A templom alapkövét ünnepélyes keretek közt 1914. június 21-én-én rakták le, bár az építkezés már 1913. augusztusában megkezdődött. Az I. világháború megszakította az építkezést, melyet csak 1923-ban tudtak újra folytatni.
1924. augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére, majd 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. A közelgő gazdasági válság miatt a templom belső építészeti munkáit nem tudták teljességgel a tervek szerint befejezni, az későbbi időkre maradt. Végül 1930. október 24-én felszentelték a templomot.

270px-Szeged-dom1

A Dóm


A város múzeumát (Móra Ferenc Múzeum) évente körülbelül 350 ezer látogató keresi fel.
A Szegedi Nemzeti Színház és a Szimfonikus Zenekar év közben számos előadás során szórakoztatja a kulturális kikapcsolódást kedvelőket.

A Szegeden található színvonalas evezőpályán megtartott rangos sportesemények gyakran vonzzák a városba a sportrajongókat. 1998 és 2006 folyamán itt tartották például a Kajak-kenu világbajnokságot. A termálfürdő, az uszodák, a tiszai szabadstrandok ideális turistacélponttá teszik a várost.

Az év során számos könnyűzenei koncertet tartanak a Városháza udvarán, valamint a Tisza Szálló koncerttermében. A nyári programokat pedig gyakran színesítik divatbemutatók, melynek helyszínét a Klauzál téren felállított kifutó biztosítja.

A város több kirakodóvásárnak és fesztiválnak ad otthont. Karácsony tájékán kézműves fesztivál látható a Dóm téren, emellett a Széchényi téren vásár fogadja az ajándékok után kutató embereket. A melegebb hónapokon a Liget változatos programoknak ad otthont. Számos koncert, gyereknapok, versenyek helyszínéül szolgál.
A bor- és sörfesztivál mellett, a Roosevelt téri halászléfőző verseny és a Szegedi Ipari Kiállítás tarkítják a programajánlatot.

Magyarország területét itt éri a legtöbb napfény, nemhiába nevezik Szegedet a „napfény városának”!
Itt mindig van új a nap alatt!





Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*