Martonvásár


Martonvásár nevének hallatán legtöbbünknek először a gyönyörű Brunsvik-kastély és Beethoven jut eszébe. Aki járt már ezen a meseszép helyen,  soha nem felejti el. A hatalmas, nyugalmat árasztó park, a fenséges kastély épülete, s a világhírű zeneszerző, Beethoven szelleme mindenkit rabul ejt.

A 70 hektáros angolkertet Brunszvik Ferenc alakíttatta ki. A parkon átfolyó Szent László patak vizét felduzzasztva kis szigetet hoztak létre. A kertben egzotikus fafajokat ültettek, így cédrusok, mocsári ciprus és platánok kerültek ide. Az angolkertet 1953-ban természetvédelmi területté nyilvánították. A zeneköltő halálának 100. évfordulóján, a kastélyparkban, a szigeten állították fel Beethoven, Pásztor János által készített szobrát.

800px-Martonvasar

A kastélypark a tóval, háttérben a kastéllyal

Martonvásár mindig fontos állomása volt az erre vezető jelentős forgalmú kereskedelmi útnak. A hely elnevezése is erről tanúskodik. 1268-ban elsőként már mint vásáros hely említik, mely a kereskedelem élénkülésével csak tovább bővült.

Brunsvik Antal az ezerhétszázas évek elején települt ide családjával és hamarosan nagyszabású építkezésbe kezdett. 1773 és 1776 között római katolikus templomot, valamint egy barokk kastélyt építtetett. Ezt később, 1870-ben neogót stílusban átalakították. A fejlődés nagy számban vonzotta az új telepeseket a korábban kihalt faluba, ezáltal folyamatosan nőtt a lakosság száma.

Idősebb korompai Brunszvik Antal, Mária Teréziától kapta a grófi címet és a martonvásári birtokot. Halála után, 1783-ban birtokait gyermekei között szétosztották. Alsókorompa sorshúzás útján a fiatalabb fiúé, Józsefé, Martonvásár pedig Antalé lett, ahol később fia Ferenc építtette fel a Brunszvik-kastélyt. A kastélyban ma Beethoven emlékmúzeum működik.

800px-Martonvásár_-_Palace

A Brunszvik-kastély

A város nagy büszkesége, hogy 1800-ban itt vendégeskedett Ludwig van Beethoven. A nagy komponista, mint a Brunszvik-lányok zongora tanára többször megfordult a kastélyban. Özvegy Brunszvik Antalné bárónő a 24 éves Teréz és a 21 éves Jozefin lányával elment a császárvárosba, hogy egyiket vagy másikat férjhez adja. Ekkor kérte meg Beethovent, hogy tanítsa meg a lányokat zongorázni. A mester nem szeretett tanítani, véleménye szerint az tanítson, aki nem tud komponálni. De a lányokkal kivételt tett, s 16 napig foglalkozott velük. A művészt Jozefinhez fűzték gyengéd szálak erről tanúskodik az a 14 levél, amely a 20. század elején került elő.

Brunszvik Teréz grófnő volt az első magyarországi óvodák megalapítója, kinek nevét napjainkban több intézmény is viseli.
Arcképét Barabás Miklós készítette el, szobrát, mely Aradi Zsigmond munkája, 1871. november 5-én leplezték le, és a Magyar Nemzeti Múzeumban helyezték el.
Kiemelkedő óvodapedagógiai munkáért, valamint az óvodapedagógus képzésben kiemelkedő munkát végző oktatók elismerésére adományozható a Brunszvik Teréz-díj.

800px-Brunszvik_Angyalkerttábla

Az 1828-ban megnyitott első Angyalkert emléktáblája a budai Krisztinavárosban

A lányok révén Beethoven megismerkedett Brunszvik Ferenccel a lányok testvérével, aki később barátja és mecénása lett. 1808-ig a nagy népszerűségnek örvendő zeneszerző háromszor látogatott el Martonvásárra, s 1806-ban itt fejezte be az Appassionata-t , amit barátjának, Brunszvik Ferencnek ajánlott.

A II. világháború súlyos pusztításokat végzett a településen. A Brunszvik család korábbi birtokainak szétosztásával nagy lehetőség nyílt a mezőgazdaság további növelésére.
1951-ben mezőgazdasági kutatóintézet alakult a faluban, amely mindenkor a legfejlettebb hasonló intézmény volt Magyarországon. Szintén ebben az időszakban alakult ki Martonvásár turizmusa, melynek nagy fellendülése 1991 után, az első „Martonvásári Napok” megrendezésével kezdődött.

A Brunszvik-kastély épületében és parkjában sétálgatva képzeletben részesei lehetünk e nemesi család életének.
Mindenkinek jó kalandozást!



Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*