Esztergom


Esztergom a Duna jobb partján, a Szlovákiához tartozó Párkány várossal szemben fekszik. Kedvelt idegenforgalmi célpont.

800px-Basilica_of_Esztergom

Az Esztergom szó első írásos említése 1079-ből való. A név legrégibb alakja Iszterograd, ami az Esztergomnál a Dunába torkolló Garam folyóra utal (üsztürü=mellékág). Ősmagyar neve Isztergám, régiesen Esztergám.

A város területe már a prehisztorikus időkben lakott hely volt. A római időkben Salvio Mansio néven település állt itt.
Később, a 960-as években Géza-fejedelem új, állandó székhelyének választotta a várost. Itt született Vajk, azaz Szent István király, akit itt is kereszteltek meg. A várhegyen építtette fel hazánk legelső székesegyházát, amit nevelőjéről Szent Adalbert-templomnak nevezett el. Ezt 1180-ban a tűzvész elpusztította.
Esztergom, István király uralkodása óta érseki székhely.

A város az Árpád-korban Magyarország fővárosa, Esztergom vármegye, majd Komárom-Esztergom megye székhelyeként működött. Az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja volt.

Mária Terézia 1768–1770 között a Vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emeltetett. Az eredeti székesegyház romjait eltávolították, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének. Az alapkőletétre április 23-án került sor, Szent Adalbert ünnepén. Építéséhez 1822-ben kezdtek hozzá az esztergomi Várhegyen, a régi királyi vár romjain.

Az építkezést a bécsi udvar nem nézte jó szemmel. Ellenezték és megpróbálták meghiúsítani, hogy Esztergomban épüljön fel a Habsburg Birodalom legnagyobb temploma.

1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is.
Hét évvel később Packh Jánost, az építés vezetőjét meggyilkolták. A hercegprímás ekkor Hild Józsefre bízta az építkezés vezetését, aki módosította a terveket.

800px-Esztergom.Kis-Duna

Az eredeti Szent Adalbert-templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe.
A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang.

A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor, még jóval a befejezése előtt. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor.

A trianoni békeszerződés után a város elveszítette vonzáskörzetének nagy részét. 1919-ben cseh légionáriusok lerombolták a Mária Valéria hidat, melyet nyolc és múltán sikerült csak újjáépíteni. A harmincas években feltárták az addig a föld alatt fekvő várat, artézi fürdőket építettek, kedvelt idegenforgalmi célponttá tették Esztergomot. A második világháborúban, a visszavonuló német csapatok felrobbantották a híd három középső nyílását. Fél évszázados roncsaiból 2001-re ismét újjáépült a Mária Valéria híd, mely ismét összekötötte a várost történelmileg kialakult vonzáskörzetével.

800px-Maria_valeria_bridge,_esztergom

A II. világháború alatt a bazilika súlyos sebeket kapott. Felújítása, rendbetétele hosszú éveken keresztül zajlott.

2005. június 26-án adták át a bazilika 112 millió forintból megvalósult díszkivilágítását.

800px-Esztergom.bazilika.lights

2006-ban megtörtént a harangtorony felújítása, 2009-ben pedig az Ószemináriumból a bazilikába, a Kincstár különtermébe költözött a Mindszenty Emlékhely. Még ugyanebben az évben nagyszabású felújítás kezdődött meg. A tartóoszlopok tövében egy új kilátó-körfolyosót alakítottak ki.

További érdekességek:

– Esztergom a magyar repülés egyik bölcsője volt. 1936-tól az itteni kisrepülő-gépgyárban dolgozott idősebb Rubik Ernő repülőmérnök,

– a törökök annyira fontosnak tartották Esztergom várát, hogy a töröklégierő egyik harci repülőgépe az Estergon nevet viseli lovasság utódjának tekintett ,

– a városban található egykori forrásra a 15. században vízemelő gépet helyeztek, majd rézcsöveken vitték fel a vizet a várba (156 m). A szerkezet még a 17. században is működött. A vízgép egyedülálló volt a középkori Európában,

– a Bazilikában, a levéltárban őrzik a Zwack Unicum titkos receptjét.

Az utóbbi információ valószínűleg az Urak érdeklődését keltette fel leginkább, de mint ahogy azt az előzőekben olvashatták, egyéb okokból is érdemes ellátogatni Esztergomba!

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*