Tata


Úgy tartják, hogy hajdanán az ifjú Vajk, szerzetes nevelőjét “Keresztapám”-nak szólította. Akkoriban ezt úgy mondták: “Tata“. Amikor a kis Vajk már kellően felcseperedett, a nevelő a jól elvégzett munkáért egy birtokot kapott jutalmul. Itt bencés kolostort alapított, amit róla neveztek el.
Ma is így mesélik a helybéliek a település nevének eredetét.  Olyan kedves történet ez, hogy az ember szívesen elhiszi igaz mivoltát.

800px-Heroes_square_(Tata)

Hősök tere

Egy másik feltételezés szerint a település a Miskolz nemzetség örökösök nélkül elhunyt Tota nevű tagjáról kapta a nevét.
Válasszon mindenki ízlése szerint!

A terület már az ősember által kedvelt lakóhely volt. Ezt a régészeti feltárásokkor talált leletek is bizonyítják. A tatai bányában körülbelül százezer éves, ősember lakta telepre bukkantak.

A környék geológiai adottságainál fogva mindig ideális élőhelynek számított.
A vadban gazdag erdő, a számtalan tiszta vizű forrás, a bőséges halállományú tavak együttesen biztosították az életben maradást. Nemhiába emlegetik e helyet a “vizek városa” néven.

Később a rómaiak is kihasználták a természet nyújtotta lehetőséget. Az itteni források vizét vezették be egyik legnagyobb erődtáborukba, a mai Komáromba.

A királyok is kedvelték e környéket, Zsigmond és Mátyás kedvenc vadaskertje volt az itteni. Azonban volt még valami, ami szintén erre a vidékre csábította az uralkodókat, ez pedig nem volt más, mint a tatai vár. Az Öreg-vár különlegessége abban rejlett, hogy nem védelmi célokat szolgált, hanem birtokközpont volt és mulató.  Királyi fényűzéssel bíró rejtek-és szórakozóhely, továbbá hatalmas lakomák helyszínéül szolgáló vadászkastély.

Tata_castle_05

Az Öreg-vár

A várat 1397-től építették a mocsaras vidék egyik sziklatelepére. A környék vízháztartás szabályozását, az első nagy magyar földmérő-térképész és vízépítő-mérnök, Mikoviny Sámuel dolgozta ki.

Ki gondolná, hogy az Öreg-tó valójában patak, melyet az Által-ér visszatartott vizéből tartanak fenn.
A bányászat, a karsztvizek szintjének leszorításával felborította a geológiai egyensúlyt, ezért a források nagy része, köztük a híres Fényes-forrás is elapadt. A lassú regenerálódás feltételeit a bányászat megszűnése és a környezetvédelmi intézkedések teremtették meg.

A nagy fellendülés az Esterházyakkal érkezett meg. Fellner Jakab a faluba kastélyt, a tóra pedig, a várba vezető hidat építtetett. Ez a mai, úgynevezett Nagykastély, mivel egy Kiskastély már állt a birtokon. Az olimpiára készülő sportolók 1946-ban e Kiskastély parkjában vertek tábort, melyből aztán kialakult a legendás edzőtábor.

A Nagykastélyban talált menedéket többek között a Napóleon elől menekülő II. József. A sok vendégül látott tudós és művész után, már csak “magyar Weimar“-ként emlegették a helyet.

800px-Tata_-_Palace

A Nagykastély

A romantika fénykorában a főurak passzióból műromokat építtettek. Esterházy Ferenc a környék nevezetesebb romjainak faragott köveiből római fürdővé alakíttatott egy helyet.

Szintén az Esterházyak megbízásából építette az itteni angolpark műromjait Charles Moreau, akit európai hírű munkájáért, hazája legnagyobb elismeréseként, a becsületrend lovagja címmel tüntettek ki.

A falu fogadóját is e nemesi család bővíttette pompás luxushotellé. Nem kisebb hírességek fordultak itt meg, mint Ferenc József, Görgey Artúr, Vilmos császár, Jókai Mór, Kazinczy Ferenc.
A hely talán legnevesebb szülötte Bláthy Ottó Titusz, a transzformátor egyik feltalálója. Szülőháza, mely a város egyetlen klasszicista műemléke, az Öreg-tó töltésének oldalában áll.

A 19. század második felében Esterházy Miklós gróf a mai Kertváros területén megépíttette a lóversenypályát, és meghonosította Tatán az évenkénti rendszeres lóversenyeket. Az idomárok egyöntetűen elismerték, hogy az országban a futólovak idomítására legalkalmasabb a „tatai gyep”.
1948-ban a londoni olimpiára készülő öttusázók lovait is itt helyezték el.

1888-ban építették fel a vár-színházat, ahol a lóversenyek idején hangversenyekkel és színházi bemutatókkal szórakoztatták a vendégeket.
A színházat 1913-ban Esterházy Ferencné, – aki fiát féltette a színésznőktől –, lebontatta.

Tata a vele összeépült Tóváros nagyközséggel egy szép nagy tó körül terül el. Az Esterházy uradalom tiltakozása ellenére végül 1938. június 1-jével Tata és Tóváros közigazgatási egyesítése megtörtént.
A Cifra-malom előtti híd mindkét oldalán eltávolították a Tata, illetve Tóváros feliratú, a községek határát jelző helység névtáblákat. A belügyminiszter az egyesített nagyközség nevét Tatatóvárosban állapította meg, mely az 1940-es évek elején Tatára változott.

A két község közt a tó partján emelkedik az 1897-ben elhunyt Esterházy Miklós gróf kastélya és a régi vár. A várban gazdag levéltár, acélmetszet gyűjtemény és képtár található. Leonardo da Vinci egy alkotása is megtekinthető itt.
A kastélyhoz tartozik a 140 ha. terjedelmű, ritka szép angolkert a Cseke-tóval.
A várlátogatás után érdemes levezetésként egy kellemes sétát tenni e gyönyörű parkban.

Tata manapság a turisták kedvelt kirándulóhelye. Aki ide ellátogat, garantáltan nem fogja ezt kétségbe vonni!











Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*