Martonvásár nevének hallatán legtöbbünknek először a gyönyörű Brunsvik-kastély és Beethoven jut eszébe. Aki járt már ezen a meseszép helyen,  soha nem felejti el. A hatalmas, nyugalmat árasztó park, a fenséges kastély épülete, s a világhírű zeneszerző, Beethoven szelleme mindenkit rabul ejt.

A 70 hektáros angolkertet Brunszvik Ferenc alakíttatta ki. A parkon átfolyó Szent László patak vizét felduzzasztva kis szigetet hoztak létre. A kertben egzotikus fafajokat ültettek, így cédrusok, mocsári ciprus és platánok kerültek ide. Az angolkertet 1953-ban természetvédelmi területté nyilvánították. A zeneköltő halálának 100. évfordulóján, a kastélyparkban, a szigeten állították fel Beethoven, Pásztor János által készített szobrát.

A kastélypark a tóval, háttérben a kastéllyal

Martonvásár mindig fontos állomása volt az erre vezető jelentős forgalmú kereskedelmi útnak. A hely elnevezése is erről tanúskodik. 1268-ban elsőként már mint vásáros hely említik, mely a kereskedelem élénkülésével csak tovább bővült.

Brunsvik Antal az ezerhétszázas évek elején települt ide családjával és hamarosan nagyszabású építkezésbe kezdett. 1773 és 1776 között római katolikus templomot, valamint egy barokk kastélyt építtetett. Ezt később, 1870-ben neogót stílusban átalakították. A fejlődés nagy számban vonzotta az új telepeseket a korábban kihalt faluba, ezáltal folyamatosan nőtt a lakosság száma.

Idősebb korompai Brunszvik Antal, Mária Teréziától kapta a grófi címet és a martonvásári birtokot. Halála után, 1783-ban birtokait gyermekei között szétosztották. Alsókorompa sorshúzás útján a fiatalabb fiúé, Józsefé, Martonvásár pedig Antalé lett, ahol később fia Ferenc építtette fel a Brunszvik-kastélyt. A kastélyban ma Beethoven emlékmúzeum működik.

A Brunszvik-kastély

A város nagy büszkesége, hogy 1800-ban itt vendégeskedett Ludwig van Beethoven. A nagy komponista, mint a Brunszvik-lányok zongora tanára többször megfordult a kastélyban. Özvegy Brunszvik Antalné bárónő a 24 éves Teréz és a 21 éves Jozefin lányával elment a császárvárosba, hogy egyiket vagy másikat férjhez adja. Ekkor kérte meg Beethovent, hogy tanítsa meg a lányokat zongorázni. A mester nem szeretett tanítani, véleménye szerint az tanítson, aki nem tud komponálni. De a lányokkal kivételt tett, s 16 napig foglalkozott velük. A művészt Jozefinhez fűzték gyengéd szálak erről tanúskodik az a 14 levél, amely a 20. század elején került elő.

Brunszvik Teréz grófnő volt az első magyarországi óvodák megalapítója, kinek nevét napjainkban több intézmény is viseli. Arcképét Barabás Miklós készítette el, szobrát, mely Aradi Zsigmond munkája, 1871. november 5-én leplezték le, és a Magyar Nemzeti Múzeumban helyezték el. Kiemelkedő óvodapedagógiai munkáért, valamint az óvodapedagógus képzésben kiemelkedő munkát végző oktatók elismerésére adományozható a Brunszvik Teréz-díj.

Az 1828-ban megnyitott első Angyalkert emléktáblája a budai Krisztinavárosban

A lányok révén Beethoven megismerkedett Brunszvik Ferenccel a lányok testvérével, aki később barátja és mecénása lett. 1808-ig a nagy népszerűségnek örvendő zeneszerző háromszor látogatott el Martonvásárra, s 1806-ban itt fejezte be az Appassionata-t , amit barátjának, Brunszvik Ferencnek ajánlott.

A II. világháború súlyos pusztításokat végzett a településen. A Brunszvik család korábbi birtokainak szétosztásával nagy lehetőség nyílt a mezőgazdaság további növelésére. 1951-ben mezőgazdasági kutatóintézet alakult a faluban, amely mindenkor a legfejlettebb hasonló intézmény volt Magyarországon. Szintén ebben az időszakban alakult ki Martonvásár turizmusa, melynek nagy fellendülése 1991 után, az első „Martonvásári Napok” megrendezésével kezdődött.

A Brunszvik-kastély épületében és parkjában sétálgatva képzeletben részesei lehetünk e nemesi család életének. Mindenkinek jó kalandozást!

Székesfehérvár az egyik legnagyobb múltú magyar város, hajdani királyi székhely. Budapest és a Balaton között félúton fekszik, a Móri-árok déli végénél, a Velencei-tótól 10 km-re. A várost 972-ben Géza fejedelem alapította a Gaja patak és a Sárvíz által táplált mocsarakból kiemelkedő négy szigeten. Géza kicsiny kővárat építtetett, benne a fejedelmi palotával és egy templommal. Akkoriban kőből építkezni kizárólag nagyúri kiváltság volt. A település középkori latin neve Alba Regia.

A fehér kövekből emelt, kimagasló nagyszerű épület már messziről hirdette az előkelőséget. A székes előtag arra utal, hogy évszázadokon keresztül rendíthetetlen hatalmat sugározva királyi családok szakrális székhelye volt. Koronázási szertartások, esküvők színtere, továbbá örök nyughelyeknek kijelölt helyszíne. Harminchét királyt koronáztak itt, s Székesfehérváron nyugszik, mint legtöbb királyunk Szent István is. Ő emelte Fehérvárt várossá és a királyság világi központjává. Trónja az általa építtetett Nagyboldogasszony-bazilikában állt. Manapság a bazilika maradványai ölelik körül a király szarkofágja köré kialakított Nemzeti Emlékhelyet.

1222-ben II. András itt bocsátotta ki az Aranybullát, mely tartalmazta a nemesek jogait, és a király kötelességeit. Ez az okmány volt 1848-ig a magyar alkotmány alapja.

1242 tavaszán a tatárok megpróbálták elfoglalni a mocsárral körülvett várost, melyet azonban a hirtelen jött hóolvadás megvédett a mongol lovasok betörésétől, akik így nem tudtak a várfalhoz jutni.

A mohácsi csatát követően 1543-ban Fehérvár is elesett. Innentől 1688-ig a város végig török kézen volt. A török hódoltság idején a város lakosságának nagy része elmenekült, az élet a városban szinte lehetetlenné vált. A megszállók sok épületet leromboltak, illetve az elhanyagolt épületek rommá váltak. Ennek a pusztulásnak esett áldozatul a középkorban még Európa-hírű pompás királyi bazilika is.

A város legnagyobb temploma a Prohászka-templom. Nevét Prohászka Ottokár püspökről kapta, aki a székesegyház és Püspöki palota legnevesebb lakójának számított, s aki a XX. század elején huszonkét évig állt e meghatározó jelentőségű egyházmegye élén.

Székesfehérvár különös építménye a Bory-vár, mely egy változó művészi színvonalú épületcsoport.  Bory Jenő (1879–1959) építész, szobrász építette és díszítette 1923-tól nagyjából 40 éven keresztül. A vár kazamatájától a kilátótornyokig 30 méter a magassága. Hét torony, harminc kisebb-nagyobb helyiség, köztük három műterem, mindenütt szobrok, képek, régiségek, műtárgyak. Érdekesség, hogy a vár alapanyaga beton, mely anyag alkalmazásában a mester úttörő volt. E meghökkentő alkotás ma múzeumként látogatható.

A Bory-vár

A település legnagyobb értéke a városmag, ahol szinte minden kő pótolhatatlan emlék. Számtalan emlékegyüttes, épület, múzeum, szobor őrzi és közvetíti az elmúlt idők eseményeit, hangulatát. Az egyik legkáprázatosabb épület a copf stílusú Zichy-palota, mely épület kapuzatát világritkaságként tartják számon.

A város életében hosszú ideig az Ikarus autóbuszgyár és a Videoton rádió- és televíziógyár volt a legfontosabb munkáltató. Az 1945-ben még csak 35 ezer lakost számláló város lélekszáma az 1970-es évekre 100 ezerre nőtt. A középkori városfalakon kívül mindenütt nagy lakótelepek épültek, a belváros azonban megőrizte barokk karakterét. A legjelentősebb barokk épületek a székesegyház, a püspöki palota és a Városháza.

Az elmúlt évtizedek régészeti kutatásai sok középkori maradványt tártak fel a város területén, amelyeket restauráltak és kiállítottak.

A székesfehérváriak büszkék városukra, ezt bizonyítja, hogy az Alba regia nevet kapta egy 2001-ben, fehérvári csillagászok által felfedezett, a Földtől több mint 450 millió kilóméter távolságban keringő kisbolygó.

Alig telt el néhány perc és a városalapítástól a csillagos égig jutottunk. Ebben a városban semmi sem lehetetlen. Érdemes ezt személyesen is megtapasztalni! 

Seregélyes története a rómaiakig nyúlik vissza. A magyarok idejében a falu mint királyi birtok működött, ahol a fehérvári vár népe és a királyi lovászok laktak.

1821-ben gyönyörű, klasszicista stílusú kastély épült a településen. Egy anekdota szerint, ez az épületremek egy félreértésnek köszönheti létét. 1820-ban Bécsben történt, hogy Ferenc, a császár azt mondta Ferencnek a Zichy grófnak: “Jövőre a nagygyakorlatot Fejér vármegyében tartjuk. Hallom szép kastélya van ott. Ott szállok majd meg.” A gróf ezek után persze nem hagyta annyiban, és egy esztendő múlva már állt is a pompás épület. Később házasság révén Hadik uradalom lett, jelenleg pedig kastélyszállóként működik. Érdemes itt eltölteni néhány kellemes napot, és élvezni a hely ódon hangulatát. A kastély romantikus parkja napjainkban védett természeti kincs. 1976-ban egy fa kivágását követően bukkantak rá arra a vaskazettára és faládára, melyekből XIX., XX. századi,  valamint antik darabok kerültek elő, árulkodva a hajdan itt élők hétköznapjairól.  Ezek a régmúltat idéző tárgyak a székesfehérvári Szent István Király Múzeum tulajdonában vannak, ahol időnként megtekinthetőek.

Aki a nagy nyári melegben utazik ide, annak a közelben fekvő Velencei-tó alkalmat kínál a felfrissülésre.