Nagyvázsony község a Veszprém-Tapolca főútvonal mellett helyezkedik el, a róla elnevezett medence közepén.
A Vázsonyi-medence kőzetanyaga mészkő, de a bazaltfeltörések is elég nagy területet foglalnak el. Jól látható ez a Kab-hegy óriási bazalttakaróján. A mészkő alól számos forrás tör elő, a község határát erdő övezi.
Nagyvázsony és környéke már ősidők óta lakott terület. A római korban hadi út haladt itt keresztül, s az út mentén római kori település maradványaira bukkantak.
Eredetileg két Vázsony volt, majd ezek egyesülését követően hozzájuk szegődött Csepely és Leányfalu is. A közben Nemesleányfaluvá előléptetett Leányfalu csatlakozása révén XIII. századi román stílusú templom került a közösbe, Csepely pedig egy nemesi udvarház romjaival és egy hasonló templommal gazdagította az egyesülést.
Itt lelkészkedett Édes Gergely, a magyar felvilágosodás nagy pap-költője, aki több hónapon át vendégül látta Csokonai Vitéz Mihályt, aki eme gesztusról több művében is megemlékezett.
A helybéli vár építtetője a környéket uraló Vezsenyi nemesi família volt, akik Zádorvár perben való elvesztése után, a 15. század közepén emeltették a várat.
Miután 1472-ben férfiágon kihalt a család, Mátyás király Vázsonykő várát a hadjárataiban tanúsított vitézségéért Kinizsi Pálnak ajándékozta. Ekkoriban alakították ki a négy kisebb toronnyal védelmezett várat, amelynek belső udvarát emeletes palotaszárny övezte, sarkában várkápolnával, míg a bejárata elé az ágyúk elhelyezésére alkalmas kapuvédőművet (barbakánt) emeltek. Nagyvázsony maradéktalanul „Kinizsi-falva” lett.
A község határában pálos kolostort alapított, ahonnan kultúrtörténetünk számos pótolhatatlan darabja származik, mint pl. a Czeh-, a Festetich-, a Peer- és a Gömöry-kódex.
A Vár kápolnájában látható az őt ábrázoló faragott szarkofág, amelyben holttestét az általa alapított pálos kolostorban helyezték el. 1708-ban feldúlták sírját, eltávolították sodrony páncélingét, sisakját és kétélű pallosát. Ezek később a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek. A Vár előtti téren áll bronz lovas szobra, mely Szabó Iván alkotása. Sírkövét a budai Vármúzeumban őrzik.
A Kinizsi vár
Kinizsi Pál főnemes általában az ország veszélyeztetett vidékeit védelmezte seregével, míg vázsonyi rezidenciáját a felesége, Magyar Benigna úrnő lakta.
A hadvezér halála után az özvegy hamarosan újra férjhez ment.
Miután második ura, Horváth Márk a lóról leesve a nyakát törte, harmadszor is igent mondott.
Harmadik férje, Kereky Gergely azonban erőszakos, durva ember hírében állott. Benigna úrnő sokat szenvedett tőle, végül 1519-ben megelégelte férje viselkedését és bizalmasa híveivel megölette, majd holttestét a vázsonyi várárokba dobatta.
A gyilkosság kiderült és a királyi bíróság csak Kinizsi Pál érdemeire való tekintettel nem ítélte el. Végül örökös száműzetéssel büntették, amit a távoli, felvidéki Zsolnalitva várában kellett elszenvednie.
A 16. század második harmadától a már elhunyt Magyar Benigna második férjének rokonsága, a Horváth nemesi família szerezte meg a várat. Megvastagíttatták falait, ennek érdekében felrobbantva a közeli pálos kolostort, hogy innen nyerjenek építőkövet.
A Zichy főnemesi család 1649-ben szerezte meg a váruradalmat. Az utolsó katonai jellegű összecsapást a Rákóczi-szabadságharc idején vívták falai előtt, majd az uradalom börtönéül használták lassan pusztuló épületeit. Ez idő alatt a Zichyek felépíttették a patak túlpartján új kastélyukat, így használaton kívüli lett a vár. Egyedül a lakótoronyban laktak még kiöregedett cselédek.
1955-ben kezdődött meg régészeti feltárása és megóvása.
Évente lovagi játékok kavalkádja kerül megrendezésre a régmúlt korok hangulatát idéző várban.
Egy nagyvázsonyi kirándulás felejthetetlen élmény felnőttnek, gyereknek egyaránt!