Kecskemét


Kecskemét lakossága szerint a nyolcadik legnagyobb város Magyarországon. Viszont az egyetlen hely a világon, ahol négy fagyosszentet tartanak számon. A negyedik Parragh Gedeon, az országos hírű fizikus professzor, aki -a monda szerint- közhírré tette, hogy egy május elejei reggelen fagy lesz. Ezt majd egy vörös lámpással jelzi, amiről mindenki tudni fogja, hogy iparkodni kell kifelé a szőlőbe füstölni. Jött is a hideg, működött a jelzés, ám nagy meglepetésre egyben a szüret is megtörtént, melyet most rendhagyó módon elvégzett a fagy. Azóta Parragh Gedeon a város egyik fagyosszentje.

800px-Kecskemet

Mária-hegyi kápolna

Egyes nyelvészek szerint Kecskemét a megfejthetetlen eredetű helynevek közé tartozik, míg mások a kecske szót tekintik alapnak, a “mét” pedig járást, menetet jelent.  (Bolgárul a „koziczkameta” kecskejárást jelent). A kecske szóból származó eredet mellett szól továbbá, hogy a 13. században, Szent Miklós püspök – a legrégibb helybéli templomnak – a Barátok templomának védőszentje, a megtérített új híveknek tenyésztésre kecskét ajándékozott.
Az egykori történelmi iratok Aegopolisnak, azaz Kecskevárosnak hívták a települést, s a város régi égetőbélyegzője a Bak csillagkép jegyével egyezett.

A város címere egy hatszögletű pajzs, mely vörös mezejében a zöld hármas halom kiemelkedő középső részén természetesen egy ágaskodó kecskebak kapott helyet. A pajzs fölött méltóságteljesen lebeg a magyar Szent Korona.
A címer ünnepi változatán, a címer alatt félkörívben elhelyezett díszesen redőzött szalagon a város jelmondata is olvasható: “Sem magasság, sem mélység nem rettent”.

318px-HUN_Kecskemetcimer

Kecskeméten született több híres művész, tudós, sportoló és történelmi személy is.
Néhány közülük:
1791-ben régi kecskeméti családban látta meg a napvilágot Katona József, a máig legjelentősebb nemzeti dráma, a Bánk bán szerzője.
1842-44 között a református jogakadémia növendéke volt Jókai Mór, aki a „puszták metropoliszának” nevezte a várost.
1843-ban három hónapig vándorszínészként itt szerepelt Petőfi Sándor, aki kilenc verset írt Kecskeméten, s korábban az evangélikus elemi iskolában tanult. Ő “hírös városnak”, míg Móricz Zsigmond “a magyar nép munkás élete mintaterületének” nevezte a várost.
Itt született 1882-ben (a mai vasútállomás épületében) a legnagyobb magyar zeneszerző és zenepedagógus Kodály Zoltán.

Kecskemét területe 21+1 kerületre van felosztva, ezen kívül hozzá tartozik egy kiterjedt tanyavilág. A várost eddig szerencsére kevésbé érintették az urbanizáció káros hatásai, a polgárok szívesen sétálnak az utcákon, a főtéren. A városközpont legtöbb épületét felújították, a gépjármű közlekedést egyre nagyobb területről tiltják ki. E kedvező életfeltételek hatására a népesség száma is folyamatosan növekszik.

Nyaranta sok utazó látogat a városba, ahol a főtéren szinte állandóan rendezvények, vásárok szórakoztatják a helybélieket és a turistákat. Rengeteg érdeklődőt vonz továbbá a város melletti katonai repülőtéren kétévente megrendezett Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató.
A nagy melegben szórakoztató felfrissülést nyújt az Élményfürdő és Csúszdapark.
Aki a természetben és állatvilágban szeretne gyönyörködni kellemes sétát tehet a Vadasparkban.

E mozgalmas városban minden korosztály megtalálja a számára legideálisabb kikapcsolódási lehetőséget.
Bizonyosodjon meg róla!

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*