1681-ben egy elhanyagolt jobbágyfalu, Süttör került az Esterházy család birtokába. 1720-ban Esterházy József megbízást adott  Anton Erhardt Martinellinek, a pesti városháza építőjének, egy emeletes, húszszobás vadászház megtervezésére és felépítésére.

Az építményt 1764-től utóda, herceg Esterházy Fényes Miklós építtette tovább, így alakult ki Magyarország legjelentősebb barokk-rokokó kastélyegyüttese.
Számos kiszolgáló épület, többek között Operaház, Muzsikaház, Marionett-színház, vendégfogadó, kínai ház, Bagatell, remetelak, Diana -, Fortuna – és Vénus – templom tette még káprázatosabbá a világhírűnek mondható udvartartást. Az egész birtokot ekkor már felvirágoztatója után Eszterházának hívták.
1762 és 1790 közé esik a kastély fénykora, amikor az évente megrendezésre kerülő Esterházy mulatságok zajlottak. A palota Európa egyik legnevesebb zenei központjává vált. A nagy Joseph Haydn volt Miklós herceg udvari zeneigazgatója, sőt, a művész operái javát is itt írta. Az Operaházban egy másik, szintén világszerte népszerűségnek örvendő zeneszerző, Beethoven is vezényelt.

A ház urának halálát követően a család Kismartonba költözött, a kastély pedig kezdte elveszíteni báját. A falu idővel levetette az Eszterháza nevet és 1950 után Fertőd-re keresztelték.
A helyreállítás a múlt század hatvanas éveiben vette kezdetét. A kastély ismét a régi fényében ragyog, berendezése, hangulata, manapság is őrzi a régi idők előkelő atmoszféráját.
Aki a kulturális turizmus jegyében ide látogat, hamar belátja, hogy nem szükséges külföldre utazni ahhoz, hogy egyik ámulatból a másikba essen.