Kőszeg


Történt egyszer hajdanán, a XIII. század derekán, hogy IV. Béla,  az osztrák hercegektől visszavett Óháztetőt a Kőszegi-családnak adományozta, ahol is állt egy vár.
A szóban forgó család azonban az ajándékozás előtt már felépíttetett egy másik, lejjebb fekvő várat, mely a mai kőszegi vár alapja. A felső vár az idők folyamán sajnos teljesen elpusztult.

1276-ban ezekhez a várakhoz alapított falut Kőszegi János gróf, mely település a várak után a Güns nevet kapta, mivel akkoriban németek lakták. Így hát az uradalomnak két, azonos nevű vár lett a központja.

800px-Koszeg-var6

Kőszeg néven, mint magyar vár és város, szabad királyi városi rangot fél évszázad elteltével kapott. Azonban még ekkor is gyakrabban emlegették Güns néven, s a németek elkülönült városrészét Németközségnek hívták.
Ezekből az időkből származik a kőszegi városháza épülete, mely az ország rangidős városházája.

Még korábban, a XIII. század végén épült az Öregtorony, német nevén Zwinger, melyet a közelmúltban alakítottak át erődből tárlatok helyszínévé. Sokunknak bizony ismerősen cseng e név, azonban nem tévesztendő össze az azonos elnevezésű drezdai képtárral.
Ez csupán a véletlen műve!
A Zwinger szó németül elővárat jelent, a nagy kezdőbetű pedig a német helyesírás szabályait követendően a főnévnek kijáró tisztelet jele.
A drezdai Zwinger-palota viszont főnemesi lakóinak családnevét viseli.

1532-ben Szulejmán hatalmas sereggel indult Bécs ellen, ám nem jutott el odáig, mivel Kőszeg váránál, Jurisics Miklós kapitány vezetésével sikerült győzedelmesen visszaverni a török támadásokat huszonöt nap leforgása alatt .

E hihetetlen győzelem emlékére szólal meg a városban 11 órakor, az utolsó török csapat kivonulásának időpontjában is a “déli” harangszó.
Később, Kőszeg várában választották Zrínyi Miklóst a török elleni sereg vezérévé.

A Wesselényi- összeesküvés kapcsán, 1671-ben itt raboskodott Gyöngyösi István a magyar barokk legnagyobb költője.

Az első világháború után Ottlik Géza a kőszegi Hunyadi Mátyás katonai alreáliskola hallgatója volt. Az Iskola a határon című, a modern magyar irodalom egyik leghatásosabb regényében ezt a meghatározó élményét örökítette meg.

Kőszeg Magyarországon rekedt, míg régiója Ausztriához került, s a helyzet a II. világháborút követően csak rosszabb lett. A vasfüggöny szinte körbekerítette.

Az ezredfordulót megelőzően végre feltámadt ez a történelmi város, s a határok jelképessé válásával egyre inkább visszanyeri régi szerepét, jelentőségét.

Kőszeg sokat csatázott magyar mivoltáért, igazán megérdemli, hogy elismerésül meglátogassuk, és városnézés közben felidézzük nagy történelmi pillanatait.

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*